Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

52 Anyagi jog. arra nézve lopás már nem volt elkövethető, hanem legföljebb a Btk. 365. §. első pontja alá eső jogtalan elsajátítás, de a vádlott ebben sem bűnös, mert a pénzt az idézett szakaszban említett 8 napon belül átadta volna a sértettnek, ha ez őt nyomban el nem fogatja. A semmiségi panasz mindkét irányban alaptalan. A kir ítélőtábla által megállapított s a Bpn. 33. §. utolsó bekezdése értelmében a kir. Kúriára irányadó tényállás szerint ugyanis a vádlott 1920. szeptember 30. napján a piacon egy almáskocsihoz ment, amely körül már többen állottak, ott a földről fölvette az ott fekvő föl jegyzési könyvecskét, amelyben 10 és 20 K-ás bankjegyekben 260 K. készpénz volt; nyomban ezután a sértett kiabált s a pénzét kereste, mire vádlott, nehogy a pénzt és a könyvecskét nála megtalálják, a könyvecskét a benne volt 260 K.-val együtt a kabátja alá dugta és félreállott, sértett azonban utána ment s mondta neki, hogy ő vitte el a pénzét; mikor pedig a sértett a tagadó vádlottat át akarta kuttattatni, vádlott a kabátja alól a földre csúsztatta a sértett könyvecskéjét az abban volt 260 K.-val együtt, amit azután a sértett fölvett; a vádlottat pedig elfogták. Ezekből a tényekből a kir. ítélőtábla az ítéletében kifejtett okokból helyesen vonta le azt a következtetést, hogy a vádlottnak látnia kellett azt, hogy a földről fölvett könyvecskében pénz van s a vádlott ezt jogtalanul eltulajdonítani akarta; de helyes a kir. ítélőtáblának az a jogi megállapítása is, hogy a pénzt tartalmazó könyvecskére annak folytán, hogy az a sértett zsebéből melléje a földre esett, a sértett birtoklása még nem szűnt meg, következőleg a vádlott azt a sértett birtokából vette el. A Btk. 333. és 365. §-ai szempontjából ugyanis a sértett birtokából vagy birlatából kiesettnek valamely ingó dolog csak akkor tekinthető ha a sértett azt olyan körülmények között vesztette el, hogy aztismét birtokába vagy birlalatába venni már nem tudja azért, mert arról a helyről, ahol a dolgot elhagyta vagy elvesztette, távozott, vagy más okból a dolgot fizikai uralma alá nem vonhatja s arra fizikai hatalmát nem tudja kiterjeszteni. A sértett zsebéből melléje a földre esett könyvecske az abban volt pénzzel a sértett által elvesztettnek nem tekinthető s azt a vádlott nem mint ilyen dolgot találta, mert — mint a kir. ítélőtábla is helyesen állapítja meg — ha a vádlott azt a földre esés után föl nem veszi, sértett, aki a kocsiról vett almát ki akarta fizetni s