Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

42 Anyagi jog. 785. szám. Btk. 190. §. Istent sértő célzat nem kelj az Istenkáromláshoz. 89. §• A művészi képességgel való visszaélés súlyosbítja a bűncselekmény beszámíthatóságát. E. H. 1924. évi január hó 22.-én B. I. 6122/1923. szám. Elnök: Ráth Zsigmond a m. kir. Kúria másodelnöke. Előadó: Magyar István kir. kúriai bíró. Koronaügyészség: Polgár Viktor koronaügyészi helyettes. » A m. kir. Kúria a vallás elleni sajtó vétség miatt T. Gy. ellen indított bűnügyet, amelyben a sz.—i kir. törvényszék 1923. évi június hó 2. napján B. 4832/11-1922. szám alatt a sz.—i kir. ítélőtábla pedig a kir. ügyész közvádlónak, továbbá a vádlottnak és a védőnek fellebbezésére 1923. évi október hó 8. napján B. 1478/14-1923. szám alatt ítéletet hozott, a vádlott és a védő részéről használt semmiségi panasz folytán vizsgálat alá vette és meghozta a következő végzést: A m. kir. Kúria a semmiségi panaszokat elutasítja. Indokolás: A vádlott és a védő a Bp. 385. §. \. a) pontja alapján a bűnösség téves megállapítása miatt azért emel panaszt, mert a vádbeli sajtó közlemény szerintök művészi munka, amelyben a vádlott az üdvözítő földi alakját költői ihlettel dolgozta ki és a boldogító hit fénykörébe állítja be, tehát a Szent-írás szellemébe elmélyedt vádlottól az Istenkáromlás szándéka távol állott. Ezzel szemben az alsóbíróságok által valónak elfogadott tényállás szerint a vádlott cikke végén beszél ugyan arról, hogy csak , az örök, a változatlan hit képes föltámasztani, de egyébként azt állítja, hogy „Jézusok, Kajafások és Pontius Pilátusok úgy sodródnak, kavarognak, váltakoznak és imbolyognak a rohanó idő szédületében, mint valami tébolyodott kaleidoszkóp." Az így emberileg eláltalánosított és elsekélyesített Jézusról pedig előzően azt a sivár leírást adja, hogy „az ösztövér testű, csapzott hajú fiatal zsidó, akinek neve, hite, rokonsága, vagyona^ barátja, szülőhelye, foglalkozása ismeretlen; hogy ténfergő koldus, a világ szemétje, a világ üldözöttje, akihez hasonló száz meg száz ténfergett a forró Palesztinában, a széles provinciák mindegyikében, a kikötőkben, a halásztanyákon, a széles utak mentén, a suburrában (kéjtanyán) és a tuskulánumok körül." A cikknek e tartalmából a kir. Kúria az alsóbíróságokkal egyetértően azt a következtetést vonja le, hogy itt nem költői ihlettel megalkotott, az örök igazsághoz, az eszményi szépséghez