Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

Anyagi jog. 43 felemelő írásmüről van szó; hanem olyanról, amely kedvtelléssel a földiség nyers anyagába merül, amely tehát a Szent-írás szellemét forrásának épenséggel nem nevezheti. A vádlott feldolgozásában feltámasztó hitnek tett némi engedmény a felkavart durva anyag nyersességét nem enyhíti. A vádbeli cikk tartalma ezek szerint Jézus istenségét nemcsak említésre méltónak nem tartja, hanem az anyagi és erkölcsi szennyet sem kerülő leírásával az olvasóban annak képzetét is elsorvasztani igyekszik az által, hogy Jézust, mint embert is a társadalom legalábbvalójának „a világ szemétjének" festi. Ha a vádlott ilyen leírást közönséges emberről adna, azt a törvény értelmében feltűnően durva becsületsértésnek kellene minősíteni; mivel pedig a vádlott mindezeket a keresztények által Jstenként imádott Jézusról, a Szent Háromság egy Isten második személyéről mondta el, ezzel tudatosan olyan Istenkáromlást vitt véghez, amely kiáltó ridegségével a keresztény hivők sokaságánál közfelháborodást, közbotrányt okozott, amint erről a való tényállás szerint a törvényhatóság határozata hűen számot ád. A vádlottnak a sajtóközlemény tartalma által ekként megvalósított vádbeli vétségért való büntetőjogi felelősségén az sem változtatna semmit, ha a cikk írómüvészi alkotás volna, amiről egyébként nincs szó. A művészi eszközök erejével elkövetett büntetendő cselekmény ugyanis csak oly bűncselekmény, mint más, legföljebb, hogy a művészi erőkkel való méltatlan visszaélés a bűncselekményt erkölcsileg jelentékenyen súlyosabbá teszi. Külön Istent sértő célzat pedig az Isten káromlás elkövetéséhez nem kell; elég ha a tettes annyi belátással bír, hogy feléri ésszel, mikép durva, anyagian nyers kitételei a hivő lelkek ezreire megbotránykoztató, felháborító hatással lehetnek; ennyit pedig a vádlott közönséges élettapasztalattal is beláthatott, a sértési szándék hiányát vitató védekezése tehát jogilag értéktelen. Mindezeknélfogva a vádlottnak a Btk. 190. §-ában meghatározott Istenkáromlás vétsége miatt történt bűnösül kimondása törvényes, stb. 786. szám. A hamis tanuzás bűntettének megállapításánál közömbös az, hogy Btk. az esküvel megerősített vallomás perdöntő hatással volt-e a per kimenete-