Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

36 Anyagi jog. 784. szám. Btk. 172. §. A Btk. 172. § .második bekezdésének a hitfelekezetekre vonatkozó 2. bek. rendelkezése esetében az izgatásnak nem kell kifejezetten a vallás, mint ilyen ellen irányulnia, hanem e bűncselekmény tényálladéka fennforog akkor is, ha valamely hitfelekezet tagjait más hitfelekezet tagjai, mint e minőségükben együvé tartozók ellen egész általánosságban izgatják. Aki a zsidóság mint személyösszesség ellen egész általánosságban izgat, az izraelita hitfelekezet ellen izgat. E. H. 1925. évi május hó 13-án B. I. 393/1925. szám. Elnök: Ráth Zsigmond a m. kir. Kúria másodelnöke. Előadó: Mendelényi László kir. kúriai bíró. Koronaügyészség: Finkey Ferenc koronaügyészi helyettes. A m. kir. Kúria sajtó útján elkövetett izgatás bűntette miatt K. L. ellen indított bűnügyet, amelyben a b.—i kir. büntető törvényszék 1924. évi május hó 7. napján B. XXXV. 2747/6—1924. szám alatt, a b.—i kir. ítélőtábla pedig a közvádlónak, továbbá a vádlottnak és védőjének fellebbezésére 1924. évi október hó 22. napján 16. B. 6473/8—1924. szám alatt ítéletet hozott a közvádló,1 a vádlott és védője részéről használt semmiségi panasz folytán vizsgálat alá vette és alulírt napon meghozta a következő végzést: A m. kir. Kúria a semmiségi panaszokat elutasítja. Indokolás: Az alsófokú bíróságok a kir. törvényszék ítéletében felhozott vonatkozó indokoknál fogva helyesen állapították meg, hogy vádlott a vád alapjául szolgáló cikkében Magyarország nem zsidó honpolgárait az ország zsidósága ellen gyűlöletre izgatta. A kir. törvényszék ítéletének erre a megállapítására vonatkozó indokolása teljesen meggyőző, az tehát nem szorul kiegészítésre. Ahhoz sem férhet alapos kétely, hogy vádlott ezt az izgatást a Btk. 171. §-ában meghatározott módon követte el, mert vádlottnak ezt az izgatást magában foglaló cikke egy időszakj lapban jelent meg, tehát nyomtatvány útján terjesztetett. A Btk. 172. §-ának második bekezdésére alapított vád szempontjából tehát, tekintettel az ezen törvényszakaszba ütköző bűncselekménynek törvényben megállapított tényálladéki ismérveire és arra, hogy ebben az esetben úgy a vád, mint a védelem szempontjából, valamint az alsófokú bíróságoknak e tekintetben nem ellentétes felfogása szerint sem lehet szó nemzetiségnek valamely más nemzetiség elleni izgatásáról, — csupán az igényel bővebb megfontolást : vájjon vádlott ama cikkével, mely miatt ellene vád emel-