Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

34 Anyagi jog. Ezen mit sem változtat az a mellékés körülmény, hogy a vádlott cselekményeinek elkövetésével más célokat is szolgált; valamint nem teszi büntetendő cselekményét nem bűncselekménnyé az a természete, hogy az minőségileg és mennyiségileg nem jelentett az ellenségre nézve nagy segélyt. Ezek a körülmények az alanyi bűnösség fokát mindenesetre befolyásolják, de magán a fennforgó bűnösségen mit sem változtatnak. Ezért kellett a kir. ítélőtábla ítéletének erre vonatkozó rendelkezését a Bp. 385. §-ának 1. a) pontja alapján megsemmisíteni s a kir. törvényszék ítélete vonatkozó rendelkezését hatályába visszahelyezve a vádlottat a Btk. 144. §. 4. pontja szerint való hűtlenség bűntettében is bűnösnek kimondani és megfelelően megbüntetni. 783. szám. Btk. 172. §. A pillanatnyilag kevesebb számú egyén jelenléte mellett is fenn2. bek. forog nemcsak a hely, hanem a gyülekezet fogalmában rejlő és a közbéke megzavarása szempontjából veszélyessé válható nagyobb nyilvánosság, midőn vádlott izgató kijelentéseit a korcsma ivójában csak néhány ember előtt tette meg, de ez oly helyen történt, ahol a hely rendeltetése szerint az emberek jönnek-mennek, számuk egyre változhatik. E. H. 1922. évi március hó 14.-én B. I. 143/1922. szám. Elnök: Ráth Zsigmond a m. kir. Kúria másodelnöke. Előadó: Magyar István kir. kúriai bíró. Koronaügyészség: Ligetkuthy Iván koronaügyészi helyettes. A m. kir. Kúria az izgatás bűntettével vádolt L. M. ellen a sz.—i kir. törvényszék előtt folyamatba tett, ugyanott 1921. márc. 31-én B. I. 4142/4-1920. szám alatt, a gy.—i kir. ítélőtábla által pedig a kir. ügyész fellebbezésére 1921. dec. 12-én B. 1114/7-1921. szám alatt elintézett bűnvádi ügyet a kir. főügyész semmiségi panasza folytán vizsgálat alá vévén, meghozta a következő ítéletet: A kir. Kúria a főügyész semmiségi panasza folytán mind a két alsóbíróság ítéletét a Bp. 385. §. 1. a) pontjában meghatározott semmiségi okból a Bpn. 33. §-ának első bekezdése értelmében megsemmisíti és L. M. vádlottat azon tette miatt, hogy 1919.^okt. 21-én, tehát még háború idején R. községben K. 1. r.—i lakos korcsma helyiségében, ahol a jövők-menők száma folyton gyarapodhatott, a korcsmáros, azonfelül még legalább 6 ember jelenlétében borozás és beszélgetés közben hangosan azt a kijelentést tette, „a burzsujokat fel kell akasztani, kötelet a burzsujok nyakába" —