Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

Anyagi jog. 27 a körülmény azonban a jelen esetben nem zárja ki a Btk. 141. §-a második bekezdésének alkalmazását. A magyar nemzet ugyanis, miként ezt az 1921 :XLVII. t.-c. 3. §-a kifejezetten megállapítja, a királyság ősi államformáját változatlanul fenntartotta. Magyarország tehát ma is királyság, jogilag a vádbeli cselekmény elkövetésekor is az volt; s olyan jogszabály nincs, mely a Btk.-nek a királyi ház tagjai bántalmazását s az ellenük elkövetett sértést a más egyének ellen elkövetett hasonló cselekményeknél súlyosabb beszámítás alá eső vétségnek minősítő 141. §-át hatályon kívül helyezte avagy megváltoztatta volna. A Btk. ezen §-ának kötelező erejét pedig nem csorbíthatja az a körülmény, hogy a magyar nemzet még máig sem élt a 1921 : XLVII. t.-c. 2. §ában biztosított királyválasztó jogával s ez idő szerint még nincs királya, nincs királyi háza. Ez az ideiglenes helyzet, mint átmeneti állapot csupán azt zárja ki, hogy a Btk. 141. §-ának második bekezdésébe ütköző vétség a királyválasztás előtt, királyi ház tagjainak nem létében elkövethető legyen, arra azonban semmi esetre sem szolgálhat indokul, hogy a Btk. 141. §-ának második bekezdése olyan korábbi esetre se alkalmaztassák, amikor annak minden törvényes feltétele megvalósulhatott s meg is valósult. A Btk.-nek ez a rendelkezése ugyanis élő törvény, amelyet mindaddig, mig azt alkotmányos úton hozott más törvény hatályon kívül nem helyezte vagy meg nem változtatta, mindenkor alkalmazni kell, ha annak törvényes feltételei fennforognak. Már pedig a valónak elfogadott tényállás szerint a vádlott szóbanforgó cselekményében a Btk. 141. §-a második bekezdésének alkalmazásához megkívánt összes tényálladéki ismérvek benne foglaltatnak, mert vádlott azzal a királyi ház tagja ellen követett el sértést, melyet a Btk. 141. §-ának második bekezdése vétségnek minősít. Tekintettel arra, hogy X. főherceg a vádbeli cselekmény elkövetése után hatályba lépett 1921 : XLVII. t.-c. 2. §-a folytán megszűnt királyi ház tagja lenni s őt ez idő szerint már nem illeti meg az a közjogi méltóság, amelynél fogva őt az ellene elkövetett sértés idején a Btk. 141 §-ának második bekezdése fokozottabb védelemben részesítette, a kir. Kúria megfontolás tárgyává tette: vájjon ez az utólag, vagyis a vádbeli cselekmény elkövetése után, de a jelen ügyben kelt ítélet meghozatala előtt bekövetkezett s a vádlottra nézve látszólag enyhébb helyzet nem indokolhatja-e a