Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

14 Anyagi jog. zett újrafelvételi bűnvádi pert a koronaügyésznek a jogegység érdekében használt perorvoslata folytán vizsgálat alá vévén, következő határozatot hozott: A kir. Kúria büntető jogegységi tanácsa a koronaügyészségnek a jogegység érdekében használt perorvoslata folytán kimondja, hogy a hatóság elleni erőszak bűntettei és vétségei miatt jogerősen elítélt K. S.-nak ujrafelvett bűnügyében a d.—i kir. ítélőtábla az 1922. január hó 19-én kelt 1921. B. II. 2257/30. sz. a. hozott jogerőssé vált végzésével megsértette a Btk. 105., 117., 119. és 123. §-át, végül a Bp. 384. §. 4. pontját az által, hogy: 1. a jogerősen elítélt javára elrendelt elsőfokúlag ítélettel elintézett újrafelvételi pert az elítélt sérelmére érdemi döntés nélkül az erre az esetre jogellenesen alkalmazott Btk. 105. §-ából merített anyagi jog címén megszüntette ; — 2. az alapperben hozott jogerős marasztaló ítéletet is a Btk. 105. §-ának 2. p. alapján hatályon kívül helyezte, holott a jogerősen kiszabott büntetések kegyelmi úton való elengedése kérdésében dönteni nem is tartozott a hatáskörébe. A kétszeresen törvénytsértő és az elítélt sérelmére is szóló fentjelzett végzést a kir. Kúria büntető jogegységi tanácsa a közbevetett jogegységi perorvoslat folytán, a Bp. 44,2. §-a értelmében megsemmisíti és az összes iratok megküldésével utasítja a d.—i kir. ítélőtáblát, hogy a törvényes fellebbezések következtében hozzá felkerült bűnügyben az újrafelvétel tárgyában hozzon érdemi határozatot. Indokok: A d.—i kir. törvényszék ötös tanácsa Sz. S.-t a hatóság elleni erőszak több bűntetteért és vétségeért, nemkülönben izgatás bűntetteért jogerősen elítélte. Az elítélt újrafelvételi kérelme folytán a d.—i kir. törvényszék a Bp. rendes szabályai szerint elítéltet az izgatás bűntettének vádja alól felmentette, az alapper jogerős ítéletének bűnösségi részét egyebekben hatályában fenntartotta, az elítéltre új enyhébb büntetést szabott, amelynek végrehajtása előzőleg már félbeszakittatott. A vádlott és védője ezen ítélet ellen fellebbezett a kir. ítélőtáblához. A kir. ítélőtábla 1922. évi január hó 9-én kelt 1921. B. II. 2257/30 számú jogerős végzésével az alapperbeli jogerős ítéletet, továbbá a fellebbezéssel megtámadott újrafelvételi elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a bűnvádi eljárást az 1921. évi december