Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

Anyagi jog. 15 hó 22-ik napján kiadott magas kegyelmi elhatározás II. pontja, valamint az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 66.909/1921. I. M. sz. rendelet 8 §-a alapján megszüntette abból az indokból, hogy az újrafelvételi eljárás az alap eljárás folytatása lévén, az alapperbeli ítélet a kegyelem szempontjából jogerősnek nem tekinthető s a „vádlottat" (!) olyannak kell tekinteni, mint aki ellen bűnvádi eljárás folyik, tehát érdekében a magas kegyelmi elhatározás H. pontja értelmében kell intézkedni. A koronaügyész ezt a végzést a rendelkező részben kiemelt két szempontból törvény sértőnek tartja, azért ellene a jogegység érdekében perorvoslattal él, kéri a törvénysértés megszüntetését és a szabályszerű eljárás folyamatba tételének elrenedelését. A kir. Kúria a perorvoslatot alaposnak találta, azért a Bp. 442. §-a értelmében jelenhatározat rendelkező része szerint intézkedett. A kir. ítélőtábla törvényt sértő végzése ugyanis az alappernek alaki és anyagi jogerősségével szembe került újrafelvételi eljárás perjogi jelentőségét túlozza, amikor erre vonatkozó külön törvényes rendelkezés nélkül a Bp. rendszerével szemben voltaképen azt állítja, hogy a kegyelmi kérdésnél az újrafelvételi eljárás az alapperbeli jogerős ítéletre való figyelem nélkül olybá veendő mint ha az alapperbeli jogerő előtti eljárás volna. Az újrafelvételi eljárás természetének ily félreismerése az alapper és az újrafelvétel külön-külön jelentőségének és ezek egymáshoz való viszonyának nem kellő mérlegeléséből folyik. Az alapperben tudvalevően az állam bűntetőigénye a bírói döntés tulajdonképeni tárgya, amelynek megállapítása ellen küzd a védelem. Az elítélt javára újra felvett büntetőperben pedig már áll az államnak alakilag és anyagilag jogerősen megállapított büntető igénye, amellyel szemben az elítéltnek csak szorosan megjelölt lehetőségek utján és csak rendkívüli módon adatik jog arra nézve, hogy az anyagi igazság érdekében — ha bírja —próbálja megdönteni a jogerős ítéletet. A jogerős ítélet tehát az újrafelvételi eljárássorán a szikla, amely körül az újrafelvételi próbálkozás folyik. S e szikla áll addig, amíg az újrafelvételi eljárás során hozott ugyancsak jogerős ellenkező határozat meg nem dönti, el nem temeti. Addig azoban az az állami bűntető igény megtestesülése megrögzített középpont, a 4*