Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

Anyagi jog. 11 vásával megjelölt bűncselekmény tényálladékát ismerte fel, miért is őt ebben bűnösnek mondotta ki. A vádhatóság álláspontjától eltérően a bűncselekményt azért minősítette csupán csalás vétségének, mert az okozott kár 1000 K-át nem haladta meg. Az igazolvány meghamisítása pedig, mint a tévedésbe ejtést megvalósító cselekmény figyelemmel a' jogsérelem jelentéktelenségére, is, elveszítve önállóságát, beolvad a csalás bűncselekményének tényálladékába stb. II. A b.—i kir. ítélőtábla mint büntető bíróság a következőleg ítélt. A kir. ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének a cselekmény minősítését tárgyaló részét, a büntetés kiszabására is kiterjedő hatállyal a Bp. 385. §-ának 1. b) pontjában foglalt anyagi semmiségi okból megsemmisíti és a vádlott terhére e helyütt megállapított cselekményt, amely szerint 1919. évi november hó 22-én egy B. és N. V. útvonalra kedvezményes munkásjegy váltására jogosító, W. K. munkaadó aláírásával s alkalmaztatási igazolványnyal és N. község elöljáróságának hivatalos záradékával ellátott, eredetileg valódi munkásigazolvány, mint közokiratot, annak keltezését 1917. évről 1919. évi november hó 22-ére megváltoztatva, meghamisította, — amiből a m. kir. államvasutakra a jogosulatlan kedvezmény igénybevétele által jogsérelem . háramlott s ezt a cselekményt azon célból követte el, hogy ezáltal magának jogtalan anyagi hasznot szerezzen: a Btk. 397. §-ába ütköző s a 392. §-a szerint minősülő közokirathamisítás bűntettévé minősíti s ezért stb. Indokok: A kir. ítélőtábla azt látja, hogy a kir. törvényszék tévedett akkor, amidőn a vádlott terhére megállapított tényállást a Bn. 50. §-ába ütköző és a Btk. 380. §-a első tétele szerint minősülő csalás vétségévé minősítette. Tény ugyan, hogy a vádlott célja és szándéka az volt, hogy a vasúti közegeket, igényjogosultsága tekintetében megtévesztve, őt meg nem illető olcsóbb kedvezményes menetjegyekkel utazhasson. Céljának elérésére azonban egy hivatalos záradékkal közhatósági láttamozással ellátott valódi közokiratot hamisított lényeges tartalmának megváltoztatása mellett, mert akkor nem volt B.-en sem Máv.-nál sem másnál állandóan alkalmazva. Ez a súlyosabb bűncselekmény bűntett s nem olvadt be, mint eszközcselekmény az enyhébb beszámítás alá eső vétségbe (Btk. 95. %.).