Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)
Anyagi jog. 9 Zsigmond a m. kir. Kúria másodelnöke. Előadó: Magyar István kir. kúriai bíró Koronaügyészség: Szeöke István koronaügyészi helyettes, A m. kir. Kúria a rágalmazás sajtóvétsége miatt dr. Sz. A. ellen indított bűnügyet, amelyben a b.—i büntető kir törvényszék 1922. évi január hó 11. napján B.V. 245/11-1921. szám alatt, a b.—i kir. ítélőtábla pedig a főmagánvádlónak, továbbá a vádlottnak és a védőnek fellebbezésére 1922. évi szeptemer hó 25. napján 16. B. 1362/16-1922. szám alatt ítéletet hozott, a külön védő részéről használt és írásban is indokolj semmiségi panasz folytán vizsgálat alá vette és meghozta a következő végzést: A m. kir. Kúria a semmiségi panasznak a Bp. 385. §. 1. a), c) és a 2. pontjára vonatkozó részét visszautasítja, egyéb részét pedig elutasítja. Indokok:... A Bp. 385. §. 3. pontja alapján bejelentet panasznak oka végül, az hogy a kir. ítélőtábla a vádlott javára a Btk. 92. §-át tévesen nem alkalmazta, holott annak feltételei meg vannak. E panasz sem alapos, mert a büntetlen előélet a közvélemény irányítására való joggal fellépő és ennek a jognak elismerését elváró hírlapírónál az egyéni érték teljességéhez hozzá tartozik és nem valami kivételes erkölcsi érdem, tehát nem enyhítő körülmény. A beismerésnek pedig a jelen esetben, amikor a bűncselekményt a sajtóközlemény tartalma bizonyítja, — sem perjogi, sem alanyi különös becse nincs, úgy, hogy ez sem enyhítő körülmény. 775. szám. A vádlott részéről elkövetett eszközcselekmény a büntetőjogilag Btk. 96. §. önállóan létrejött célcselekményt sem büntetlenné nem teszi, sem ctkR^^9c' magába nem olvasztja. g" ^25 § Téves a minősítés, midőn munkásigazolványnak kedvezményes utazás kieszközlése végett történt meghamisítása esetén a vádbeli tettnek a Máv. fondorlatos megtévesztésére és a károkozásra vonatkozó része jogilag külön nem értékeltetett és a tett azonosság keretében a Bn. 50. §-a szerinti csalás meg nem állapíttatott, holott a való tények szerint ez a bűncselekmény az előbbitől függetlenül, időben, akaratelhatározás és cselekvés tekintetében önállóan és folytatólagosan létrejött és más büntetőjogilag védett érdeket is sértett. E. H. 1925. évi március hó 11-én B. III. 4435/1924. szám. Elnök: Magyar István kir kúriai tanácselnök. Előadó: Sélley Barnabás kir. kúriai bíró. Koronaügyészség: Aczél Imre koronaügyészi helyettes.