Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)
154 Anyagi jog. A jelenügyben az eljárás megindításának megtagadása a b) alatt említett okokból történt. A b) alatt említett okból azonban az eljárás megindítása csak akkor tagadható meg, ha vagy a panasz tárgyává tett tényálladék nem ütközik a büntetőtörvények valamelyik rendelkezésébe, (a tett egyáltalában nem is lehet bűncselekmény) vagy ha a feljelentett tett bűncselekmény volna ugyan, de arra nézve a büntethetőséget kizáró oly ok forog fenn, amelynek fennforgása magából a feljelentésből kétségen kivül megállapítható. A jelen ügyben, ahol a vád tárgyává tett kifejezések rágalmazó és becsületsértő volta nyilvánvalónak látszik, a rágalmazás vagy becsületsértés megállapítása csak akkor volna kizárva, ha vagy a kifejezések valósága bizonyítást nyerne (1914: XLI. t.-c. 16. §.) vagy ezeket a kifejezéseket hatóság előtt folyamatba levő ügyben tárgyalás alkalmával szóval vagy ügyiratban az ügyre és az ügyfélre vonatkozólag használták (u. azon törvény 17. §.). A járásbíróság végzése nyilván a kir. törvényszék végzése pedig annak indoklásából kítünőleg kifejezetten ezen utóbbi körülmény fennforgására van alapítva. Ámde az eljárás megindítása az 1914: XLI. t.-c. 17. §-ára alapított indokból jelen esetben nem volt megtagadható, mert ez a §. — úgy az első, mint a második bekezdésének szövegéből kitünőleg — csak a hatóság előtt folyamatban levő tárgyalás alkalmával — szóval vagy ügyiratban — használt kifejezések esetében alkalmazható, de nem terjed ki ezen mentesség egy bűnvádi vagy fegyelmi feljelentésben, tehát még a tárgyalás folyamatbatétele előtt használt rágalmazó állításokra, amelyek a Btk. 227. §-a vagy az 1914: XLI. t.-c. 20. §-a szempontjából is — ez utóbbi törvény 17. §-a dacára — elbírálás alá eshetnek. Minthogy ezek szerint az 1914: XLI. t.-c. 17. §-a a bűnvádi vagy fegyelmi feljelentésben használt kifejezésekre egyáltalában nem alkalmazható s igy a jelen esetben sem azt, hogy a főmagánvádló által panaszolt cselekmény nem bűncselekmény, sem azt, hogy ez az 1914: XLI. t.-c. 17. §-a értelmében nem büntethető, — a feljelentés alapján megállapítani és kimondani a törvény szerint nem lehetett, következésképen az eljárás megindítása megtagadásának a Bp. 527. §-ában meghatározott törvényes feltételei fenn nem forogtak, — a koronaügyész perorvoslatának helyt adni