Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

•Anyagi jog. 149 Indokolás: dr. P. V. F. főmagánvádló vádat emelt dr. Ch. J. ellen az 1914. évi XLÍ. t.-c. 1. és 2. §-ába ütköző s annak 3. §. 3. bek. 1. pontja szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége címén amiatt, mert dr. Ch. J. a „F. K." XLVIII. kötet VI—X. füzetében megjelent „L. L." feliratú életrajz 54-ik oldalán, midőn dr. P. V. F. levelét, — bár nevének említése nélkül idézi, annak 7-ik sorában azt a megjegyzést teszi „Hát mi? tudniillik — ha nem bolsevizmus," majd az idézet végén: „Ez se bolsevizmus ?" megjegyzést füzi. Az idézetet követő bekezdés elején pedig „így rúgják meg a haldokló oroszlánt" — kitételt használja. Vádlott a főtárgyalás folyamán beismerte, hogy az inkriminált életrajzot ő irta, azért a sajtójogi felelősséget vállalta, a valóság bizonyítását azonban nem kívánta. Védelmére előadta, hogy az életrajz keretén belül főmagánvádló levele egyes részeinek idézése, majd a hozzáfűzött s inkriminált megjegyzésekkel főmagánvádlót sérteni nem akarta, őt nem is ismerte, a levél írójának nevét ki nem tette, — de mint életrajzíró kötelességének tartotta azon kort jellemezni, mely megmagyarázza L. L. utolsó éveinek szenvedését és meghurcoltatását s erre, — csupán a kor jellemzésére kínálkozott alkalmul s használta fel főmagánvádló levelének egyes részét. Ezen okból kérte a vád alól való felmentését. A kir. törvényszék arra tekintettel, hogy vádlott az idézettek és az ahhoz fűzött megjegyzésekkel kapcsolatban főmagánvádló nevét nem jelölte meg, miből következik vádlott ama meg nem cáfolt védekezése is, hogy ő főmagánvádlót sérteni, bántani nem akarta s levelének idézeteit is csak a kor, melyben L. L. végnapjait élte, jellemzésére használta fel, — úgy találta, hogy vádlott ezen cselekményével a jogos kritika határát nem lépte át. Ezekre való tekintettel a kir. törvényszék vádlott cselekményében vád tárgyává tett bűncselekmény alkatelemeit fel nem ismervén, őt az ellene emelt vád alól a Bp. 326. §-ának 1. pontja alapján felmentette. II. A b.—i kir. ítélőtábla mint büntető bíróság a kövekezöleg ítélt: A kir. ítélőtábla a főmagánvádló képviselőjének a bizonyítás kiegészítése iránt előterjesztett indítványát elutasítja, az elsőfokú bíróság ítéletét pedig helybenhagyja. Indokok: A fellebbviteli főtárgyaláson a főmagánvádló képviselője bizonyítás kiegészítését indítványozta arra nézve, hogy a