Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

XIV. Rendszeres mutató. kell tekinteni minden olyan bírói intézkedést vagy határozatot is, amely a terhelt ellen folyamatban levő bűnvádi eljárás előbbrevitelét, az egyes eljárási szakok céljának minél előbbi elérését vagy megközelítését — akár a vádlott terhére, akár annak javára szolgáló adatok beszerzésével — célozza. (E. H. 1925. febr. 11-én B. I. 6062/1924. szám.) 778. szám. 108. §. Bp. 19. §. Több bűnügynek együttes tárgyalás és közös eldöntés céljából a Bp. 19. §-a értelmében való egyesítése esetén, ha az eljárásnak az elévülést megszakító felfüggesztése az egyesített összes ügyekre ki nem mondatott, a bűnvádi eljárás elévülésének anyagjogi kérdése minden egyes ügyben külön vizsgálat és döntés tárgya. (E. H. 1924. dec. 9-én B. I. 4437/1924. szám.) 779. szám. 113., 461. §§. Bp. 47. §., 326. §. 4. p. 384. §. 11. p. A presbitérium sérelmére elkövetett bűncselekmény esetében a magánindítványt a község lelkésze, az esperes, gondnok vagy főgondnok teheti meg. (E. H. 1922. dec. 6-án B. I. 3811/1922. sz.) 780. szám. 141. §. 1921: XLVII. t.-c. A Btk. 141. §-a ma is hatályban van. Az 1921 : XLVII. t.-c. meghozataláig a volt királyi ház tagjai ellen elkövetett sértés a Btk. 141. §. 2. bekezdése alá esik. (E. H. 1923. október 17-én B. I. 1888/1923. szám.) 781. szám. 143. §. A Btk. 143. §-ában meghatározott bűncselekménynek nem ismerve a célzatosság. (E. H. 1922. jún. 13-án B. 1.2211/1922. sz.) 782. szám. 144. §. 4. p. A Btk. 144. §-ának 4. pontjában meghatározott bűncselekmény szempontjából közömbös az, hogy vádlott cselekménye minőségileg és mennyiségileg nem jelentett az ellenségre nézve nagy segélyt. (E. H. 1923. ápr. 17-én B. I. 272/1923. szám.)