Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

Rendszeres mutató. XIII. 773. szám. gg § Nem enyhítő körülmény az, hogy sértett a vádlottnak megbocsátott és annak megbüntetését nem kívánta, mert a sértettnek ez az elhatározása a vádlott bűnösségének mérvére befolyással nincs. (E H. 1922. november 14-én B. I. 5262/1922. szám.) 774. szám. 89. §. A büntetlen előélet a közvélemény irányítására való joggal fellépő és ennek a jognak elismerését váró hírlapírónál az egyéni érték teljességéhez hozzátartozik és nem valami kivételes erkölcsi érdem, tehát nem enyhítő körülmény. (E. H. 1923. január 23-án B. I. 6865/1922. szám.) 775. szám. 96., 391—2. §§. Bn. 50. §. Bp. 325. §. A vádlott részéről elkövetett eszközcselekmény a büntetőjogilag önállóan létrejött célcselekményt sem büntetlenné nem teszi, sem magába nem olvasztja. Téves a minősítés, midőn munkásigazolványnak kedvezményes utazás kieszközlése végett történt meghamisítása esetén a vádbeli tettnek a Máv. fondorlatos megtévesztésére és a károkozásra vonatkozó része jogilag külön nem értékeltetett és a tettazonosság keretében a Bn. 50. §-a szerinti csalás meg nem állapíttatott, holott a való ténye szerint ez a bűncselekmény az előbbitől függetlenül, időben, akaratelhatározás és cselekvés tekintetében önállóan és folytatólagosan létrejött és más büntetőjogilag védett érdeket is sértett. (E. H. 1925. márc. 11-én B. III. 4435/1924. szám.) 776. szám. 105. §. Bp. 384. §. 4. p. 446. §. Az újrafelvételi eljárásnak (vádlott javára) nem akadálya az, hogy az ítélet tárgyává tett bűncselekmény kegyelem alá esik. A jogerősen kiszabott büntetés kegyelmi elengedése nem a bíróságnak, hanem a büntetéseket nyilvántartó hatóságoknak hatáskörébe tartozik. (J. E. 1922. október 27-én B. I. 4601/1922. sz.) 777. szám. 108. §. A Btk. 108. §-ának helyes értelmezése mellett az elévülés félbeszakítása szempontjából a tettes vagy részes ellen irányulónak