Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)
122 Anyagi jog. vádolt D. L. ellen indított bűnügyet, amelyben a p.—i kir. törvényszék 1923. évi szeptember hó 12. napján B. I. 792/26-1922. szám alatt, a p.—i kir. ítélőtábla pedig a közvádlónak, továbbá vádlottnak és védőjének fellebbezésére 1924. évi január hó 17. napján B. II. 2245/30-1923. szám alatt ítéletet hozott, a védő részéről használt és írásban indokolt semmiségi panasz folytán vizsgálat alá vette és meghozta a következő ítéletet: A m. kir. Kúria a védő semmiségi panaszának a magyar állam és magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétséget illetően a Bp. 385. §-nak 1. a) pontjára alapított részét elutasítja stb. Indokolás:... nem kerülte el a kir. Kúria figyelmét a kir. ítélőtábla által ítéletében hangoztatott az a jogi elv, mely szerint a kir. ügyészség a St. 43. §-a szerinti közzétételt indítványozni jogosítva nem volna. A kir. Kúria megismerése szerint ez az elv a törvény téves értelmezésén alapszik. A St. 43. §-a szerinti sértett alatt ugyanis mindig a vádlót kell érteni, mert hiszen ha a kir. ítélőtábla álláspontja elfogadtatnék, akkor a felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vagy becsületsértés eseteiben a közzététel majdnem mindig ki volna zárva, mivel ilyenkor a tulajdonképeni sértett az állam és mivel ily esetekben a vádat a Bp. 2. §-a értelmében csakis a kir. ügyész képviselheti, akinek jogaiba a közvetlenül sértett közhivatalnok sem magánvádlói minőségben, serri pedig mint perorvoslattal élő nem léphet. 807. szám. Nem hív szellemben való közlése egy törvényszéki tárgyalásnak az, ha a cikk irója a tárgyalásnak — bár hív szellemben — csak egyes részeit ösmerteti, ellenben elhallgat oly részleteket, amelyeknek ösmertetése nélkül teljes hű képet nem lehet alkotni a tárgyalásról. Aki a vádlottnak és védőjének a főtárgyaláson elmondott beszédét közli csak, arról azonban említést sem tesz, hogy a sértett és képviselője is nyilatkoztak a tárgyaláson, nem hivatkozhatik a St. 44. §-ában biztosított mentességre. E. H. 1924. május 6.-án B. I. 934/1924. szám. Elnök: Ráth Zsigmond a m. kir. Kúria másodelnöke. Előadó : Magyar István kir. kúriai bíró. Koronaügyészség : Polgár Viktor koronaügyészi helyettes. I. A b.—i kir. büntető törvényszék következőképen ítélt: A kir. törvényszék bűnösnek mondja ki Cz. E., továbbá K. L.