Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

Anyagi jog. 93 keretében tartozó fejtegetések s a történeti eseményekből vont okszerű következtetések nyomán tehát ez a bírálat a volt királyok uralkodói működésére és magatartására, sőt azok erényeire és hibáira is ki terjedhet. A történetírás célzata azonban senkit sem jogosít fel arra, hogy bírálata közben a tárgyilagosság hátarait áthágva, kíméletlen hangon s a történeti események s az azokban szereplő egyének hű jellemzéséhez nem is szükséges sértő móddal adjon kifejezést a véleményének. Vádlott tehát nem védekezhet azzal, hogy történelmet írt s annak keretében történelmi személyekről való dolgokat mondott, mert ha ezt, a tudomány komolyságát s a köteles tárgyilagosságot szem elől tévesztve, sértő móddal teszi, ezzel maga ellen nemcsak a jobbérzésüek elítélő bírálatát hívja ki, hanem a cselekményeért — amennyiben az a büntetőtörvényekbe ütközik — büntetőjogilag is felelős. III. Nem helytálló vádlottnak az alsófokú bíróságok által is elfogadott az a védekezése sem, hogy ő a vád alapjául szolgáló röpirat közzétételével a vádbeli bűncselekményt el sem követhette, mert az 1921 : XLVII. t.-c. az úgynevezett detronizáló törvény rendelkezései szerint Magyarországnak már a vádbeli röpirat megjelenésekor sem volt s ma sincs királya s az Ausztriai Ház (Domus Austriaca) detronizálása által az abból származott magyar királyok s az uralkodóházak többi tagjai is elvesztették azt a kiváltságos közjogi állásukat, melyet a Btk. s az 1913: XXXIV. t.-c. kivételes büntetőjogi védelemben részesített. Vádlottnak és védőjének az 1921:XLVIL t.-c. rendelkezéseiből vont ez a következtetése ugyanis a vádbeli cselekményre vonatkoztatva teljesen téves. Igaz ugyan, hogy ezen törvény rendelkezései folytán 1921. évi november 6-án IV. K. akkori magyar királynak uralkodói jogai megszűntek s az 1723: I. és II. törvénycikkekben foglalt pragmatica sanctio minden egyéb jogszabály, mely az Ausztriai Ház (Domus Austriaca) trónörökösödési jogát megállapította, vagy szabályozta, hatályát vesztette; a detronizáló törvénynek ez a hatálya azonban a benne foglalt világos rendelkezések szerint, de a dolog természeténél fogva is a törvény életbelépését megelőző időre ki nem terjed, hanem az, mint kizárólag az akkori király uralkodói s az Ausztriai Ház trónöröklési jogának megszűnését megállapító jog9