Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

90 Anyagi jog. II. A b.—i kir. ítélőtábla mint büntető bíróság a következőleg ítélt: A kir. ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Bp. 385. §-ának 1. c) pontjában foglalt anyagi semmiségi okból megsemmisíti és a vádlottat az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól a Bp. 326. §-ának 4. pontja alapján felmenti. Indokok: A kir. ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállást a vádlott ténybeli beismerése és a főtárgyaláson felolvasott vádbeli röpirat tartalma alapján szintén valónak fogadta el azzal a kiegészítéssel, hogy az elsőbírósági ítéletben körülírt és tartalmilag idézett röpiratot „Agg Diplomata: Az utolsó koronás Habsburg és a monarchia szétporlasztása. Történelmi vázlat." címmel, egy ismeretlen egyéntől kapott dolgozat anyagának felhasználásával, a vádlott írta és a B-ten a Molnár-féle Magyar Sajtó és Hírlapnyomdában aznap kiadmányaképen saját költségén 2000 példányban kinyomatta és annak példányait 1923. évi szeptember hó 18-án terjeszteni kezdte. E tényállást alapul véve, a kir. ítélőtábla úgy találta, hogy a kir. törvényszék helyesen állapította meg azt, hogy a röpirat szerzője a vádlott. Helyeseknek fogadta el a kir. ítélőtábla az elsőfokú ítéletnek azokat az indokait is, amelynél fogva a vádlott cselekményét a királyi ház tagjai ellen sajtó útján elkövetett két rendbeli vétség címén emelt vádtól eltérően az I. F. J. és IV. K. meghalt királyok emlékének sajtó útján történt s a Bv. 22. §-ába ütköző két rendbeli meggyalázása vétségének kell minősíteni. Tévedett azonban a kir. törvényszék, amikor a vádlottat e két rendbeli vétségben bűnösnek mondotta ki, noha maga is megállapította, hogy azok megtorlása végett senki magánindítványt nem terjesztett elő. A Bv. 23. §-a értelmében ugyanis a Bv. 22. §-a alá eső vétség esetében a bűnvádi eljárás rendszerint csak magán indítványra indítható meg, mely magánindítványt kizárólag az elhaltnak elődje, gyermeke, unokája, testvére és házastársa jogosult előterjeszteni. Ezen általános szabály alól a kivételeket is a Bv. 23. §-a állapítja meg és pedig utolsó bekezdésében, amelyben kimondja, hogy egyebekben a Bv. 9—17. §-ának rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni: amiből nyilvánvaló, hogy a kivételek csak a Bv. 9—12 §-ai