Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

Anyagi jog. 9 szerint megállapított azok az esetek, amikor csupán, felhatalmazásra vagy kívánatra üldözhető a bűncselekmény. A vádlott cselekménye tehát, mivel a Bv. 9—12. §-aiban foglalt kivételek alá nem vonható, magánindítványra üldözendő bűncselekmény lévén, az elsőfokú ítéletében kifejtett az a jogi felfogás, hogy jelen ügyben kivételesen hivatalból a kir. ügyész indítványára üldözendő a cselekmény, törvényes alappal nem bir. Ezeknél fogva törvényes magánindítvány hiányában a bűnvádi eljárás megindítását kizáró ok forogván fenn, a kir. törvényszék a Bp. 385. §-ának 1. c) pontjában meghatározott anyagi semmiségi okot valósította meg, amikor a vádlott bűnösségét megállapította s őt elítélte. Ezért az említett anyagi semmiségi okból a Bp. 423. §-ának 2. bekezdéséhez képest az elsőfokú bíróság ítéletét megsemmisíteni és a vádlottat a vád és következményeinek terhe alól törvényes magánindítvány hiányában a Bp. 326. §-ának 4. pontja alapján felmenteni kellett, stb. III. A m. kir. Kúria a királyi ház tagja megsértésének vétsége miatt dr. K. G. ellen indított bűnügyet, amelyben a b.—i kir. törvényszék 1924. évi június hó 4. napján B. XXXV. 1190/1924-7. szám alatt, a b.—i kir. ítélőtábla pedig a közvádlónak, továbbá a vádlottnak és védőjének fellebbezésére 1924. évi október hó 6 napján 16 B. 7345/1924-10. szám alatt ítéletet hozott, a közvádló részéről használt és a koronaügyész által fenntartott semmiségi panasz folytán meghozta a következő ítéletet: A kir. Kúria mindkét alsófokú bíróság ítéletét a Bp. 33. §-ának első bekezdése értelmében a Bp. 385. §. 1. b) pontjában meghatározott anyagi semmiségi okból megsemmisíti s dr. K. G. vádlottat, mint a St. 33. §-ának első bekezdése szerinti szerzőt az 1913: XXXIV. t.-c. 2. §-ának első bekezdésében meghatározott s ugyanezen §. második bekezdése szerint minősülő és büntetendő nyomtatvány útján elkövetett kétrendbeli királysértés vétségében bűnösnek mondja ki amiatt, mert B-ten az 1923-ik év folyamán nyomtatványban megjelent és terjesztett „Az utolsó koronás Habsburg és a Monarchia szétporlása" című röpiratában néhai I. F. J. és IV. K. volt magyar királyok ellen sértést követett el az által, hogy néhai I. F. J.-et, mint Magyarország királyát akként jellemzi, hogy