Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

Anyagi Jog. i 59 §. I. b) pontjára alapított része folytán a kir. ítélőtábla ítéletének a befejezett zsarolások minősítésére vonatkozó részét az összbüntetésre vonatkozó rendelkezésekkel együtt a panaszban érvényesített semmiségi okból a Bpn. 33. §-ának első bekezdése értelmében megsemmisíti, s a kir. törvényszék ítéletének a három befejezett zsarolást a Btk. 353. §. 1. pontja szerint bűntetteknek minősítő, valamint 8 (nyolc) évi fegyházban megállapított összbüntetés kiszabására vonatkozó rendelkezését hatályába visszahelyezi. Egyebekben a kir. ítélőtábla ítélete érintetlen marad. Indokok: .... A kir. főügyész semmiségi panaszának a Bp. 385. §. 1. b) pontjára alapított részét a befejezett három zsarolás minősítését illetően a kir. Kúria alaposnak találta és e részben valamint az ezzel kapcsolatos össz-főbüntetés tekintetében a jelen ítélet rendelkező része szerint a kir. törvényszék ítéletét hatályába visszahelyezte. . • A minősítésbeli vitás kérdés ugyanis az, hogy az a valónak elfogadott tény, amely szerint a vádlott mint az ellenséges megszálló román haderő tisztje, 6—8 főnyi fegyveres katonából álló járőrrel a sértetteknél megjelenve s egy esetben a sértettet letartóztatással is fenyegetve, a sértetteket értékes ingóik elvitelének tűrésére kényszerítette, — kimeríti-e a Bp. 353. §-ának 1. pontjában körülírt minősítő körülményeket, vagy nem ? A kir. kúria a vitás kérdést igenlegesen döntötte el, mert a gyilkossággal, súlyos testi sértéssel, gyujtogatással vagy más súlyos vagyoni kár okozásával való fenyegetés nemcsak ily tartalmú nyilatkozatokkal, hanem a fenyegetés tartalmát megvalósítani alkalmas konkrét tényekkel szándékosan ilyen célból teremtett helyzetekkel szó nélkül is kifejezhető. Az így élő erőként a sértett elhatározására ható fenyegetés foka, súlya, veszélyessége pedig mindig a szemben álló felek személyi sajátságainak és erőviszonyainak, nem különben a sértett befolyásoló kisérő körülményeknek kellő mérlegelésével állapítandó meg. E keretben tekintve és értékelve a föntemlített tényt, jogilag teljesen érthető az az eredmény, amely szerint a zsarolások sértettjei az adott esetben ingóságaik elvitelét azért tűrték, mert hallomásból, hírből, tapasztalatból tudták, hogy ellentállás esetén a legkedvezőbb esetben is keserves sanyargatásnak, súlyos testi bántalmazásnak