Büntetőjogi határozatok tára. VI. kötet (Budapest, 1926)

Anyagi jog. 63 feljelentés történt vagy a bűnvádi eljárás megindíttatott és mielőtt a hamis tanuzásból másra hátrány háramlott volna. • Minthogy a jelen esetben W. M. hamis vallomását visszavonta, még mielőtt ezért ellene a bűnvádi eljárás megindíttatott volna, a hamis tanuzásból pedig másra hátrány nem háramlott, — ezért ezen cselekménye miatt nem büntethető. De nem meríti ki cselekménye a Btk. 374. §-ba ütköző bűnpártolás tényálladékát sem, mert W. M. még az által, hogy Sz. F. bűnügyében hamis vallomást tett, vallomását azonban még mielőtt vallomása a vádhatóság vagy a bíróság intézkedéseinek alapul szolgálhatott, visszavonta és megfelelően kiigazította, — Sz. F.-nek még nem nyújtott segítséget sem arra, hogy a hatóság üldözése elől meneküljön, sem arra, hogy Sz. F. büntetlen maradjon. De már magában véve a Btk. 225. §-nak rendelkezése kizárja azt, hogy a hamis vallomást tevő, e vallomását azonban idejekorán visszavonó tanú e cselekménye miatt a Btk. 374. §-ba ütköző bűnpártolás vétsége címén bünvád alá vonassék, mert ha a bár idejekorán vissza is vont hamis tanúvallomás a Btk. 225. §-nak rendelkezése dacára abból a szempontból, hogy a hamis vallomást tett tanú a hamis vallomással a bűnvádi eljárás sikerének meghiúsítására segédkezett, a Btk. 374. §-ba ütköző bűnpártolás vétségének volna minősíthető, úgy ily értelmezés mellett a Btk. 225. §nak rendelkezése teljesen illuzoriussá válnék II. A kir. Kúria sikkasztás büntette és egyébb bűncselekmények miatt vádolt Sz. F. és W. M. ellen a b.—i kir. büntető törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott 1915. évi június hó 23-án B. VIII. 1064/10 szám alatt, a b.—i kir. ítélőtábla által pedig a kir. ügyésznek, mindkét vádlottnak és a védőnek fellebbezésére 1915. évi október hó 14-én B. II. 10634/2 szám alatt elintézett bűnvádi pert a kir. főügyésznek Sz. F. vádlottnak és a különvédőnek semmiségi panasza folytán vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: ... A semmiségi panaszok elutasíttatnak. Indokok: A kir. ítélőtáblának másodfokú ítélete ellen semmiségi panaszt jelentettek be: a kir. főügyész W. M. vádlottra vonatkozóan a Bp. 385. §. 1. Ö) pontja alapján azért, mert nevezett vádlott akkor, amikor hamis vallomást tett, a bűncselekményt