Büntetőjogi határozatok tára. V. kötet (Budapest, 1915)
76 523. szám. Btk. ítélte, a büntetés kiszabásánál a törvényben megállapított büntetési tételt nem tartotta meg, mert a Btk. 91. §-ának alkalmazásával a bűncselekmény büntetési tételének legkisebb mértéke megközelítendő vagy alkalmazandó, tehát a büntetés a legkisebb mértéken alul nem szabható ki; a Btk. 93. §-a pedig azt rendeli, hogyha a bűnös agg koránál vagy testi gyengeségénél fogva a fegyházbüntetés egyáltalán túlságosan súlyosnak mutatkozik, fegyház helyett börtönbüntetés alkalmazandó, mely esetben azonban az a határozott ideig tartó fegyházbüntetés legmagasabb mértékéig felemelhető; de nem tartalmaz-e törvényszakasz rendelkezést aziránt, hogy fegyház helyett a börtönbüntetés a fegyházbüntetés legkisebb mértékén aluli tartamban is kiszabható. Világos tehát, hogy a Btk. 91. és 93. §-ainak alkalmazásával ebben az esetben a börtönbüntetés tíz évi tartamon alul nem lett volna kiszabható. Ezeknél fogva az esküdtbíróság ítéletének a büntetés kiszabását tárgyazó részét a Bp. 385. §-ának 2. pontja alapján meg kellett semmisíteni és a súlyosító és enyhítő körülmények figyelembevételével a törvénynek megfelelő ítéletet kellett hozni. 523. szám. Erőszakos nemi közösüléssel okozott fertőztetés és ebből származott súlyos testi sértés esetében, amennyiben a tettes tudta, hogy fertőző nemi betegségben szenved, a cselekmény az erőszakos nemi közösülés és súlyos testi sértés anyagi halmazatát állapítja meg.* E. H. 1913. évi február hó 5-én, 887/B. 913. sz. Elnök: Vavrik Béla, a kir. Kúria másodelnöke. Előadó: Szűts Miklós kir. kúriai bíró. Koronaügyészség: Szeőke István koronaügyészi helyettes. I. A n.—i kir. törvényszék meghozta a következő ítéletet: M. Gy. vádlottat a kir. törvényszék bűnösnek mondja ki a Btk. 232. §-ába ütköző és annak 2. pontja szerint minősülő erőszakos nemi közösülés bűntettében, ama tette miatt, hogy 1912. évi április hó végén egy ugyanazon napon az 1905. évi január hó 14-én született B. I.-nak akarata nyilvánítására és védelmére tehetetlen állapotát 3 ízben arra használta fel, hogy vele házasságon kívül nemileg közösüljön. És ezért a Btk. 233. és 250. §-ai alapján 6 *L. ehhez még az 553. szám alatt közölt határozatot is.