Büntetőjogi határozatok tára. V. kötet (Budapest, 1915)

96., 232. és 301. §. 523. szám. 77 (hat) évi fegyházra mint főbüntetésre, valamint 5 (öt) évi hivatalvesztésre mint mellékbüntetésre ítéli stb. II. A n.—i kir. ítélőtábla a következő ítéletet hozta: A kir. ítélőtábla a kir. törvényszék ítéletének M. Gy. vádlott büntetéséről rendelkező fellebbezett részét a Bp. 423. §-ának harmadik bekezdése értelmében megváltoztatja akként, hogy fegyházbüntetését 4 (négy) évre leszállítja, egyébként a kir. törvényszék ítéletét helybenhagyja. indokolás: stb. Miután semmi adat sem merült fel arra nézve, hogy vádlott szándéka testi sértés okozására is irányult volna, a kir. törvényszék vádlott tényként megállapított cselekményét helyesen minősítette csupán erőszakos nemi közösülés bűntettének stb. III. A m. kir. Kúria erőszakos nemi közösülés büntette és súlyos testi sértés bűntette miatt vádolt M. Gy. ellen a n.—i kir. törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott 1912. évi augusztus hó 23-án 19.588, sz. alatt, a n.—i kir. ítélőtábla által pedig a kir. ügyész, a vádlott és a védő fellebbezésére 1912. évi november hó 25-én 2837. sz. alatt elintézett bűnvádi pert a kir. főügyésznek, a vádlottnak és védőjének semmiségi panasza folytán vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: A semmiségi panasz elutasíttatik. Indokok: A kir. tábla ítélete ellen semmiségi panaszt jelentett be a kir. főügyész helyettese, a Bp. 385. §-ának 1. b) pontja alapján, mert a vádlott által elkövetett erőszakos nemi közösülés bűntette az általa szintén elkövetett súlyos testi sértés bűntettével eszmei halmazatban állónak nem mondatott ki stb. A betegséggel való fertőztetésre nézve a kir. ítélőtábla, egyezően a kir. törvényszékkel, valónak fogadta el azt, hogy a vádlott a cselekmény elkövetése idején húgycső-takár fertőző nemi betegségben szenvedett és ezt tudta is; ebből következik, hogy a nemi fertőztetés lehetőségét a cselekmény elkövetésekor számba kellett vennie mint nagyon is nyilvánvaló eshetőséget, de az őt a cselekménytől vissza nem tartotta, azzal nem törődött, tehát akaratába (dolus eventualis) ezt az eshetőséget is belefoglalta. Tekintve, hogy az ily módon történt megfertőzés sem az erőszaknak, sem a nemi