Büntetőjogi határozatok tára. V. kötet (Budapest, 1915)

5., 7. és 8. §. 520. szám. 71 alatt mindazok értetnek, akik a magyar állam területén honossággal bírnak és az állampolgárság a magyar korona összes országaiban egy és ugyanaz, folyik, hogy Horvátország, mint a magyar államnak bár önkormányzati joggal bíró egyik része, a szűkebb értelemben vett Magyarországgal szemben nem külföld és hogy Horvát-Szlavonországok lakói Magyarországon nem külföldiek. Ezen a megállapításon mit sem változtat az a tény, hogy Horvát-Szlavon- és Dalmátországokat az 1868 : XXX. t.-c. 48. §-a értelmében az igazságügy terén, ide értve a törvénykezést is, teljes önkormányzati jog illeti, mihez képest úgy a büntetőtörvénykönyvnek, valamint a bűnvádi perrendtartásnak hatálya a Btk. 5. §-ának első bekezdése és az 1897 : XXXIV. t.-c. 2. §-a szerint HorvátSzlavonországok területére ki nem terjed, mert ezek a jogszabályok csak annyit jelentenek, hogy a Horvát-Szlavonországok területén elkövetett bűncselekmények tekintetében azon országok bíróságai az ott hatályban levő törvények szerint járnak el; de korántsem jelentik azt, hogy Horvát-Szlavonországok lakóival szemben az általuk a szűkebb értelemben vett Magyarország területén elkövetett bűncselekmények üldözését és megtorlását illetően, a külföldiekre vonatkozó törvényes rendelkezések alkalmaztassanak. Mennyire téves a kir. törvényszék végzésében kifejezett az a nézet, mely szerint Horvátország Magyarországgal szemben büntetőjogi szempontból külföldnek tekintendő, mutatja a kir. igazságügyminiszternek a kölcsönös jogsegély tárgyában 1893. évi június hó 1-én 4593/1893. I. M. sz. alatt kiadott rendelete (Igazságügyi Közlöny II. évf, 147. 1.) is, mely 12. pontjában megállapítja, hogy Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok mint ugyanazon állam két része között a bűntettesek kiadatása iránti eljárásnak nincs helye és kimondja, hogy a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény tekintetében az elkövetés helye szerint illetékes magyar bíróság hivatott az eljárásra. Nyilvánvaló ezekből, hogy a jelen esetben vádlottként szereplő J. N. nem lévén külföldi, vele szemben, habár az eljárás idején a Horvátország területén fekvő Karlócán tartózkodott, a Bp. 471. §-a nem nyerhet alkalmazást, hanem az ellene a Budapesten, vagyis Magyarország területén elkövetett becsületsértés vétsége miatt az elkövetés helye szerint illetékes bíróság előtt folyamatba tett eljárásra a magyar bíróság hivatott, hogy tehát az a határozat,