Büntetőjogi határozatok tára. V. kötet (Budapest, 1915)

30o. és 384.. §. 515. szám. 57 A Bp. 296. ij-a szerint a főtárgyalás elnöke határoz a feleknek minden indítványa fölött, melyre nézve a törvény az intézkedést a törvényszéknek nem tartja fönn. Az elnöki intézkedés azonban több esetben a bizonyítás kérdését is lényegesen érinti, s ezért a bűnügy érdemi eldöntésére nem kisebb fontosságú a törvényszék hasonló természetű határozatánál, nem volna tehát sem a bűnvádi eljárás céljával, sem a bűnvádi perrendtartás rendelkezéseinek szellemével megegyeztethető, hogy mikor a törvény a feleknek megengedi a törvényszék határozata ellen a semmisségi panasz használatát, ezt a hasonló fontosságú elnöki rendelkezéssel szemben megtagadja. Abból, hogy a törvény egyes elnöki intézkedés vagy mulasztás ellen semmisségi panasznak kifejezetten helyt ad, egyáltalában nem következik, hogy azt más elnöki eljárással szemben kizárja, mely kétségtelenül ép ugy beleütközik a Bp. 384. 9-ik pontjának rendelkezésébe, mint a törvényszék ily természetű határozata. Mert a sérelem súlyossága az, mely mindkét esetben egyenlően befolyásolja a bíróság ítéletét. A «bíróság» elnevezés az idézett 9. pont alatt az ellenvéleményre nem nyújt elfogadható támpontot. Bírósági tevékenység mind az elnöknek, mint a törvényszéknek a bizonyítás kérdésére vonatkozó intézkedése, — és a 9. pontban említett szabálytalanságok ép úgy követheti el az elnök, mint a törvényszék. A 384. §. 5. pontja is bíróságot említ, és még sem lehet kétséges, hogy az ott felsorolt szabálytalanságba és mulasztásba, amelyet a törvény semmisség terhe alatt tilt, azok is befoglalvák, amelyeket az elnök követ el semmisség terhe alatt. Annál kevésbbé hozható fel ellenérvül a Bp. 300. §-ának rendelkezése, amelynek első bekezdése csak a felfolyamodást zárja ki az elnöknek és a törvényszéknek a tárgyalás folyamán hozott közbeszóló határozatai ellen. Minthogy pedig a jelen esetben a panaszolt elnöki intézkedés a bizonyítást érintvén, nyílván az ügy elbírálására kiható bírói intézkedés, tehát bírósági határozat jellegével bír: ennélfogva tévedett a kir. törvényszék, midőn az elnöki intézkedésből merített semmisségi ok érvényesítését a törvény által kizártnak találta; ezen a címen a semmisségi panaszoknak idevonatkozó részét tehát e helyütt sem lehetett visszautasítani.