Büntetőjogi határozatok tára. V. kötet (Budapest, 1915)

483. szám. Btk. 69- §• A Btk. 69 í? -ának 1. pontja szerinti bünrészességbe, mint súlyo- 1. és 2.p. sabba, a Btk. 69. §-ának 2. pontja szerinti bűnrészesség beleolvad. E. H. 1912. évi június hó 4-én 4280 B. 912 sz. Elnök: Vargha Ferenc kir. kúriai tanácselnök. Előadó : Tahy Mihály kir. kúriai bíró. Koronaügyészség : Halász Lajos koronaügyészi helyettes. A kir. Kúria gyilkosság bűntette miatt vádolt és dr. L. E. ügyvéd által védett K. J. és S. A. ügyvéd által védett özv. N. Gy.-né szül. S. K. elleni bűnpert, amelyben a n—i kir. törvényszék, mint esküdtbíróság 1912. évi február hó 7. napján 327. sz. alatt ítélt, a kir. ügyésznek, továbbá a vádlottaknak és védőknek ez ítélet ellen közbevetett semmisségi panasza folytán vizsgálat alá vévén, következő Ítéletet hozott: ... dr. S. A. védőnek és N. Gy.-né vádlottnak a Bp. 385. §-a 1. b) pontjára alapított semmisségi panasza abban a részben, mely szerint N. Gy.-né vádlott cselekniénye tévesen minősíttetett a Btk. 69. 1. pontja szerinti felbujtáson kívül külön a Btk. 69. §. 2. pontja szerinti bűnrészességnek, továbbá ugyancsak dr. S. A. védő és N. Gy.-né vádlott, valamint a kir. ügyész semmisségi panaszának a Bp. 385. >i. 2. pontjára fektetett része alaposnak találtatván, az esküdtbíróság ítéletének az a része, mellyel N. Gy.-né vádlott a Btk. 278. §-ába ütköző gyilkosság bűntettében, mint a Btk. 69. 2. pontja szerinti bűnrészes mondatott ki bűnösnek, az ítéletnek összbüntetést kiszabó részével együtt a Bp. 385. §-ának 1. b) és illetve 2. pontjaiban meghatározott semmisségi okból a Bp. 437. §. harmadik bekezdése értelmében megsemmisíttetik és özv. N. Gy.-né vádlott a terhére fennmaradó és a Btk. 278. $-ába ütköző gyilkos;-ágban a Btk. 69. §. 1. pontja szerint minősülő felbujtói bűnrészesség miatt, a Btk. 92. $-ának alkalmazásával 15 (tizenöt) évi fegyházra ítéltetik. Indokok: Az esküdtbíróság ítélete ellen a kir. ügyész a Bp. Büntetőjogi Határozatok Tára. V. - I