Büntetőjogi határozatok tára. V. kötet (Budapest, 1915)

48 512. szám. Btk. M. M. o—i juhpásztor 1910. évi június hó 14-én az őrizetére bízott 369 darab juhot a feljelentő tulajdonát képező O—e község határában az «in Coasta» nevű dűlőben fekvő kétéves akácos erdejébe beengedte és ott mintegy 3 4 kat. hold területen a fiatal akác-csemetéket tönkre tette, amiből feljelentőnek az erdőgondnok becslése szerint 225 korona kára származott. A b—i kir. járásbíróság 1911. évi május hó 22-én 1910. B. 484/19. szám alatt hozott ítéletével megállapítván, hogy M. M. vádlott a juhokat a feljelentő hat éven aluli akácásában gondatlanságból legeltette, ennek alapján vádlottat az 1879. évi XXXI. t.-c. 69. §-ának b) pontjában meghatározott erdei kihágásban bűnösnek nyilvánította és ezért az idézett törvény 100. §-ának második, illetőleg utolsó bekezdése értelmében behajthatlanság esetén tíz (10) napi elzárásra átváltoztatandó 332 kor. 10 fillér pénzbüntetésre ítélte el. Vádlottnak ezen ítélet ellen közbevetett fellebbezésére a gy—i kir. törvényszék 1911. évi augusztus hó 22-én 3525. sz. alatt hozott másodfokú jogerős ítéletével a kir. járásbíróság ítéletét a Bp- 385. Ji-ának 1. a) és b) pontja alapján megsemmisítette és vádlottat az erdei kihágás vádja alól, hivatkozással a Bp. 326. §-ának 1. pontiára, felmentette. Indokolja a kir. törvényszék ezt a rendelkezést azzal, hogy az 1879 : XXXI. t.-c. (erdőtörvény) 69. §-ának b) pontja szerint erdei kihágást csak az követ el, aki szándékosan vagy gondatlanságból az erdőben legeltet és a kár összege hatvan (60) koronát túl nem halad. A vádlottnak tulajdonított cselekmény az okozott 225 korona kárra való tekintettel vagyonrongálást képezhetne ugyan, ha és amennyiben a vádlott terhére szándékosság is bizonyíttatott volna. Minthogy azonban arra nézve, hogy vádlott panaszos vagyonát szándékosan rongálta volna, vádlott tagadásával szemben terhelő adat nem volt megállapítható; ezért őt a vádbeli kihágás vádja alól felmenteni kellett. A kir. törvényszék ítéletének ebben az indokolásában annak kijelentése foglaltatik, hogy a jogtalan legeltetés, ha az azzal okozott kár a 60 koronát meghaladja, csak abban az esetben, éspedig a Btk. 421. §-ába ütköző vagyonrongálás vétségeként büntetendő, ha a legeltetés és a károkozás szándékosan történt; hogy ellenben a jogtalan legeltetés, ha az okozott kár a 60 koro*