Büntetőjogi határozatok tára. V. kötet (Budapest, 1915)

223- §. <fpi. szám. 13 A Bp. 385. §. 1. a) pontjára fektetett semmisségi panasz visszautasíttatik; a többi okra alapított semmisségi panasz pedig elutasíttatik. Indokok : A védelem részéről B. J. és L. S. tanuknak a megesketése a Bp. 221. §. 5. pontja alapján elleneztetett, mert ezek a tanuk ellenségei a vádlottnak. Minthogy azonban az ellenséges viszonynak fennforgása nem vélelemre, hanem tényekre alapítandó, amelyekből joggal kell arra következtetni, hogy ez az ellenséges viszony oly mértékben forog fenn, amely a vallomást is megbízhatatlanná teszi; minthogy jelen esetben az a tény, hogy B. J. a vádlottra vonatkozóan nem kedvezően vallott, magában véve nem ok annak feltevésére sem, hogy a tanú a vádlottnak ellensége volna; másrészt pedig L. S. tanura sem alapítható az ellenséges viszony pusztán arra, hogy a vádlott a tanú testvérének megölésével van vádolva és főleg, hogy vallomásának megtételére ez az ellenséges viszony vezetné; nincsen törvénysértés az esküdtbíróságnak abban a határozatában, amellyel ezeknek a tanuknak a megesketését elrendelte. Az emiatt bejelentett s a Bp. 384. §. 9. pontjára fektetett panasz tehát sikerre vezető nem volt. 491. szám. Btk. 223 A Btk. 233. §-a értelmében a Btk. XIL fejezetében meghatározott s bűntettet képező bűncselekmények miatt a hivatalvesztésbüntetés kimondásának helye van akkor is, ha a Btk. 92. §-a és 20. §-a folytán a cselekmény vétséggé minősíttetik. E. H. 1911. évi december hó 3-án 6593/B. 911. sz. Elnök: Zsitvay Leo kúriai tanácselnök. Előadó: Weis Károly kir. kúriai bíró. Koronaügyészség: Vargha Ferenc koronaügyészi helyettes. I. A m—i királyi ítélőtábla a hamis tanuzás bűntette miatt vádolt F. A. ellen folyamatba tett bűnügyet, melyben a cs—i kir. törvényszék 1910. évi november hó 19-én 7231/910. btő. szám alatt ítéletet hozott, közvádlónak, vádlottnakés védőjének fellebbezése folytán, 1911. évi április hó 12-én tartott nyilvános fellebbviteli