Büntetőjogi határozatok tára. V. kötet (Budapest, 1915)
12 4-90. szám. Btk. G. R. vádlott B. E. előtt akkor, amidőn ennek a polgári perbeni kihallgatása küszöbön állott, egy papirról valamit felolvasott és őt annak a vallására rábeszélte. Végül valónak fogadták el az alsóbíróságok B. E. vádlottnak a tanúvallomás előzményeire vonatkozó és önmagát is terhelő vallomását. Ezekből a tényekből pedig kétségtelenül levonható az a jogi következtetés, hogy D. J.-né G. R. vádlott a hamis tanúvallomás megtételére való reábiráskor tudta, hogy B. E. a bizonyítandó ténykörülményekről közvetlen észlelet alapján tudomással nem bírhat és hogy ennekfolytán annak a vallomása ebben a vonatkozásban a valóságnak meg nem felel s ekként hamis lesz. Mindezek alapján tehát ennek a vádlottnak azt is tudnia kellett, hogy a reábírás folytán, amennyiben az eredményre vezet, B. E. bűntettet követ el, ha mint tanú a subjectiv szempontból valótlan vallomást megteszi s azt esküvel megerősíti: s ezért nem sértette meg a másodfokú bíróság a Btk. rendelkezését abban a kérdésben, hogy D. J.-né G. R. vádlott terhére rótt vádbeli tett bűncselekmény, mert az a Btk. 69. §. 1. pontjában meghatározott felbujtói bűnrészesség tényálladékát teljesen kimeríti. Az ekként alaptalanoknak talált panaszok a Bp. 437. §-a negyedik bekezdése értelmében elutasítandók voltak. Bp. 490. szám. 1321. §. ^ p *• Az ellenséges viszonynak, mint a Kúria által is felülvizsgálható jogkérdésnek, fenforgása nem vélelemre, hanem tényekre alapítandó, amelyekből joggal kell következtetni, hogy ez az ellenséges viszony oly mértékben forog fenn, amely a vallomást is megbízhatatlanná teszi. E. H. 1912. évi február hó 20-án 1221/B. 912. sz. Elnök: Vavrik Béla, a kir.. Kúria másodelnöke. Előadó: VaikóJPáljkir. kúriai bíró. Koronaügyészség: Vargha Ferenc koronaügyészi helyettes. A kir. Kúria gyilkosság bűntette és rablás bűntette miatt vádolt B. I. ellen a t—i kir. törvényszék mint esküdtbíróság előtt folyamatba tett s ugyanott 1911. évi november hó 24-én 11551. sz. alatt kelt ítélettel elintézett bűnvádi pert B. I. vádlottnak és védőjének semmisségi panasza folytán vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott:
