Büntetőjogi határozatok tára. V. kötet (Budapest, 1915)

<£&p. szám. II ereje, ha vallomása saját közvetlen tudomásán és észleletén alapszik. Hamis tehát a tanúnak vallomása akkor is, ha a vallott körülményekre azt adja elő, hogy azokról közvetlen észlelet útján szerzett tudomást és ez az állítása nem felel meg a valóságnak, valótlannak bizonyul, s ezért a subjective hamis vallomás is megvalósítja a Btk. 215. §-ában meghatározott hamis tanuzás bűncselekményének tényálladékát, amennyiben annak tárgyi tartalma a per lényeges körülményére vonatkozik és esküvel megerősíttetett. A B. E. tanú által vallott az a körülmény pedig, hogy közvetlen tudomása szerint a beperesített váltón alapuló követelés tőzsdei árkülönbözeti ügyletekből vagyis birói úton nem érvényesíthető jogalapból származott, a polgári perben lényeges körülményt képezett, tekintet nélkül arra, vájjon a polgári perben eljáró bíróság erre vagy más a per során felmerült bizonyítékra alapította meggyőződését. A bizonyítékok szabad mérlegelése mellett oly körülmény is lehet lényeges, mely nem döntött a per sorsa fölött. S minthogy a valóknak elfogadott tények alapján helyesen állapíttatott meg, hogy B. E. vádlott a polgári perben esküvel megerősített vallomásában tudatosan állított valóknak olyan lényeges körülményeket, amikről neki közvetlen észlelet alapján tudomása nem volt, ez a cselekedete pedig a fentebb kifejtetteknél fogva akkor is megvalósítja a hamis tanuzás tényálladékát, ha egyébként maga a vallomás tartalmilag nem is bizonyul valótlannak, s mivel ez utóbbi körülmény a cselekményt nem mentesíti : jogi tévedés nélkül mondotta ki a kir. ítélőtábla, hogy B. E. vádlottnak vádbeli tette bűncselekmény. A köz védőnek és B. E. vádlottnak a Bp. 385. §. r. a) pontjára alapított panasza ezeknél fogva alaptalan. De nem alapos a D. J.-né G. R. vádlottnak és védőjének ugyancsak a Bp. 385. 1. a) pontja alapján emelt panasza sem. Ugyanis tényként meg van állapítva, hogy a peres felek között lefolyt tárgyalás alkalmával B. E. a konyhában tartózkodott, amazok pedig a szobában voltak és a szobaajtó be volt téve. Megállapította továbbá a kir. ítélőtábla azt is, hogy D. J.-né