Büntetőjogi határozatok tára. V. kötet (Budapest, 1915)

lóg. és 9>. §. 4&7- szám. 7 tartozó pincébe elzárta; vádlottak a pinceajtó lakatját éjjel lefeszítették, a pincébe a lakással rendelkező sértett beleegyezése nélkül jogtalanul és erőszakkal behatoltak s a sertést elhajtották. A megállapított tények alapján kétségtelen, hogy vádlottak most leírt cselekményükkel két különálló s különböző jogot sértettek meg, tehát két büntetendő cselekményt követtek el, melynek anyagi halmazatát meg kellett állapítani, s az, hogy vádlottak célja csupán a sertés jogtalan elvételére irányult, a két különálló bűncselekményt nem olvasztja egybe és a Btk. 95. §-a szerinti egységet nem létesíti, mert ilyen és hasonló esetekben nem egy és ugyanazon, hanem több cselekmény sérti a büntetőtörvény több rendeletét. 487. szám. Btk. 169. és A Btk. 169. §-ában meghatározott mellékbüntetés abban az g2. esetben is alkalmazandó, midőn a bíróság a törvényben előírt börtönbüntetést a Btk. 92. §-ának alkalmazásával fogházbüntetésre változtatta át és ennek folytán a cselekményt vétségnek minősítette. E. fH. 1911. évi december hó 13-án 8224/B. 1911. sz. Elnök: Baumgarten Izidor kúriai tanácselnök. j Előadó : Pap Farkas~kir. kúriai bíró. Koronaügyészség: Szeőke István koronaügyészi helyettes. A kir. Kúria hatóság elleni erőszak bűntettével vádolt G. J. ellen a sz—i kir. törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott 1911. évi január 25-én 806. B. 1911. sz. alatt, a b—i kir. ítélőtábla által pedig a kir. ügyésznek, vádlott és védőjének fellebbezésére 1911. évi május 3-án 3682. B. 1911. szám alatt elintézett bűnvádi pert a főügyésznek semmisségi panasza folytán 1911. évi december hó 13-ik napján tartott nyilvános tárgyalás alapján, a vád meghallgatása után vizsgálat alá vévén, következő ítéletet hozott: A kir. ítélőtábla ítélete a Bp. 385. §. 1. a) pontjában meghatározott anyagi semmisségi ok alapján a Bp. 437. % harmadik bekezdése értelmében megsemmisíttetik és G. J. bűnösnek mondatik ki a Btk. 165. §-ában meghatározott, a Btk. 92. §. alkalmazása folytán a Btk. 20. §-a szerint vétséget képező hatóság elleni erőszakban és ezért a Btk. 165. §. alapján a Btk. 92. alkalmazásával 8 (nyolc) napi fogházra mint főbüntetésre és a Btk. 169. §. alapján egy évi hivatalvesztésre mint mellékbüntetésre ítéltetik. A Bp. 480. §. alapján köteleztetik vádlott az eddig felmerült