Büntetőjogi határozatok tára. IV. kötet (Budapest, 1911)

96. §. flj. szám. 47 dőivel megbízott személynek hivatalos kötelessége teljesítésében való akadályozása vagy bántalmazása a közérdek szempontjából — a magánérdek körébe eső ember élete, vagy testi épsége ellen intézett támadástól — a büntető igazságszolgáltatásnak elkülönített tárgyát képezvén, a kettőt eszmei halmazat fogalma alatt összesíteni nem lehet, hanem tárgyuk és céljuk különböző voltánál fogva mint külön cselekményeket kell minősíteni; e részben akadályt nem képezvén a fegyházszabályoknak a másodbíróság által hivatkozott 73. $-a, mert az csak a házrendet s fegyelmet sértő magaviselet megtorlása iránt intézkedik, s hatálya csak addig terjed, míg a cselekmény a büntetőtörvény rendelkezéseibe nem ütközik stb. 313. szám. Btk. 96. §• Több embernek megölése erős felindulásban nem a Btk. 280. §-a, hanem a Btk. 281. és 96. és következő szakaszai alapján az anyagi halmazat esetében követendő szabályok alkalmazásával bírálandó el. E. H. 1896. évi május hó 15-én 4100/B. 1896. sz. Elnök: Barthodeiszky Gyula kúriai biró. Előadó: Nedeczky Ödön kúriai biró. Tényállás: Az elsőbíróság vádlottat két rendbeli a Btk. -279. §-ában meghatározott és a 281. §. második bekezdése szerint büntetendő szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek és összbüntetésül öt évi börtönre ítélte el azért, mert erős felindulásban keletkezett ölési szándékkal, melyet rögtön végre is hajtott, az őt jogtalanul és súlyosan bántalmazó O. A.-t és L. J.-t agyonütötte. A kir. ítélőtábla annyiban megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, amennyiben vádlott cselekményét a Btk. 280. §-ba ütköző szándékos emberölés bűntettének minűsítette. A kir. Kúria szándékos emberölés bűntette miatt vádolt s vizsgálati fogságban levő M. K. ellen a 1—i kir. törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott 1896. évi január hó 13-án 104. sz. a. a k—i kir. ítélőtábla által pedig vádlottnak és ennek terhére a kir. ügyésznek fellebbezésére és;hivatalból 1896. évi február hó 26-án