Büntetőjogi határozatok tára. IV. kötet (Budapest, 1911)

96. §. 2p8. szám. 29 gálát alá vévén, a következőleg ítélt: A vádlottra elsőbíróságilag kimért szabadságvesztésbüntetés tartamát a kir. ítélőtábla három napi fogházra leszállítja, s ezzel a változtatással egyebekben a kir. törvényszék ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. III. A kir. Kúria nyilvános becsületsértés és rágalmazás vétsége miatt vádolt B. M. ellen a z—i kir. törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott 1896. évi április hó 2-án 947. sz. a. a gy—i kir. Ítélőtábla által pedig vádlottnak és a kir. ügyésznek fellebbezésére 1896. évi június hó 2-án 1489. sz. a. elintézett bűnügyben vádlottnak és a kir. ügyésznek fellebbezése folytán következő ítéletet hozott: Tekintve, hogy az eljárás adatai szerint vádlott a meggyalázó és rágalmazó állításokat ugyanazon alkalommal egyszerre használta sértett ellen és ehhez képest a becsületsértés a súlyosabb beszámítás alá eső rágalmazás vétségébe beolvadván jelen esetben a becsületsértés és a rágalmazás vétségével eszmei halmazatban állónak sem vétethetik: ugyanazért mindkét alsóbirósági itélet megváltoztattatik akként, hogy vádlott a Btk. 258. §-ába ütköző s a Btk. 262. §-a szerint minősülő és büntetendő nyilvános rágalmazás vétségében mondatik ki bűnösnek. 2Q8. sz. Btk. 96. §* Osszbüntetés kiszabásánál az annak feltételeit megállapító 96. §. mellett az a szakasz is idézendő, mely tekintettel a halmazatban elkövetett cselekmények súlyára az osszbüntetés legmagasabb mértékét meghatározza. E. H. 1899. évi május hó 30-án 9562/B. 1898. sz. Elnök: Sélley Sándor kúriai tanácselnök. Előadó: Kelemen Mór kúriai biró. A kir. Kúria lopásban való bűnrészesség bűntettével vádolt S. P. s orgazgaság bűntettével vádolt Sz. Sz. és T. K. ellen a f-i kir. törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott 1898. évi május hó 3-án 2714. sz. a. a t-i kir. ítélőtábla által pedig vádlottaknak írásban indokolt és a kir. ügyésznek vádlottak terhére bejelentett fellebbezésére 1898. évi június hó 20-án 3174. sz. a.