Büntetőjogi határozatok tára. IV. kötet (Budapest, 1911)

2ÓI. §. jój. szám 117 tett ellen fegyelmi eljárás megindítását kérte, mely kérelmével a kamara mint fegyelmi bíróság 1903/458. és a kir. Kúria 1903/359. kf. számú végzésével jogerősen elutasíttatott s a panaszához mellékelt hirlappéldányban foglalt vezércikk dr. Cz. M. ügyvéd sértettnek ténykedésére vonatkozó tartalma valótlannak nyilváníttatott, illetve jogerős megszüntető határozat hozatott; minthogy ezek a tények, tekintettel arra, hogy az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága, a kir. törvényszéknek vonatkozó helyes indokolása értelmében a Btk. 164. és az 1874 : XXXIV- t.-c. 75. §-ának rendelkezése szerint hatóságot képez, a Btk. 260. §-ában meghatározott rágalmazás vétségének tényálladékát megállapítják:... ezeknél fogva vádlottnak semmisségi panasza, mint alaptalan, a Bp. 437. §-ának negyedik bekezdése értelmében elutasítandó volt. 367. szám. Btk. 261. §. A törvény a becsületet minden irányban védi és nem tesz különbséget a közönséges és a politikai becsület között. E. H. 1904. évi június hó i-én 5052/B. 1904. sz. Elnök: Kelemen Mór kúriai bíró. Előadó: Tarnai János kúriai bíró. Koronaügyészség: Tassy Pál koronaügyészi helyettes. A kir. Kúria nyomtatvány útján elkövetett becsületsértés vétségével vádolt Bp. ellen a s—i kir. törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott 1903. évi március hó 15-én 1958. sz. a., a k—i kir. ítélőtábla által pedig a N. B. főmagánvádlónak a vádlottnak és védőjének fellebbezésére 1903. évi május hó 26-án 1521. szám alatti ítéletével elintézett bűnvádi perben a köz védőnek írásban indokolt semmisségi panasza folytán következő végzést hozott: A semmiségi panasz elutasíttatik. Indokok: A közvédő a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján jelentett be semmiségi panaszt, az indokolás szerint azért, mert a vádlott által a sértettel szemben használt az a kitétel, hogy ((tisztességtelen politikát űz», meggyalázónak nem tekinthető. A közvédő azt abból véli következtethetni, mert szerinte «a politika tízése olyan foglalkozás, amelyet nem lehet ugyanazon erkölcsi mértékkel mérni, mint más foglalkozást)). A semmisségi panasz alaptalan. A törvény a becsületet minden irányban oltalmazza és nem