Büntetőjogi határozatok tára. III. kötet (Budapest, 1908)

go 206. szám. ' 1894..XXXIIL t.-c. végett a k—i kir. járásbírósághoz, mint a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1897. évi XXXIV- t.-c. 18. §-ának II. pontja szerint illetékes bírósághoz tette át. A most jelzett rendelkezésekkel a sz—i kir. törvényszék a törvényt megsértette. Eltekintve ugyanis attól, hogy időszaki nyomtatványban elkövetett rágalmazás és becsületsértés esetében a vádlott bűnösségét megállapító ítélet közzétételére — mint az a kir. Kúria által a jogegység érdekében használt perorvoslat folytán 1906. évi január hó 24-én 806. sz. a. hozott határozatban (B. H. T. 156. sz,) indokoltan kimondatott — nem az elítélt vádlott, hanem az időszaki nyomtatvány tulajdonosa vagy kiadója köteles, s hogy a jelen ügyben hozott fent idézett kir. táblai határozattal az ítélet közzétételére nem a vádlott köteleztetett, a kir. törvényszék azzal, hogy az elítélt vádlottat a kiszabott pénzbüntetés lefizetésére, az ítéleteknek és a harmadbírósági végzésnek közzétételére és a vonatkozó hirlappéldány bemutatására felhívta; utóbb pedig az iratokat, mert az elítélt a felhívásnak nem tett eleget, a sajtótörvény 35. §-ában előírt pénzbüntetés kiszabása végett a k—i kir. járásbírósághoz áttette, az ítélet végrehajtása iránt intézkedett; már pedig a törvényszék előtt folytatott bűnvádi ügyben hozott jogerős ítélet végrehajtása iránt az intézkedés a Bp. 494. §-ának ötödik bekezdése szerint nem a bíróság, hanem a kir. ügyészség hatáskörébe tartozik. Mindezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak föüsmerni és a törvénysértést megállapítani kellett. Annak kimondása, hogy a jelen határozat a felekre nézve nem bír hatállyal, a Bp. 442. §-ának utolsó bekezdésén alapul. 1894: 206. szám. XXXIII. t.-c. 44- §• Az a nö> aki mas családi- és utónevet visel, mint amelyek születési anyakönyvébe be vannak jegyezve, csak abban az esetben nem büntethető az 1894. évi XXXIII. t.-c. 44. §-ában körülírt anyakönyvi kihágás miatt, ha az említett családi- és utónév hasz nálatára a házassági viszonyból kifolyóan jogosult. Az, aki valamely nevet jogosan visel, ennek bitorlása által jogaiban sértettnek (Bp. 13 §-ának hatodik bekezdése) tekintendő s