Büntetőjogi határozatok tára. III. kötet (Budapest, 1908)
Rendszeres mutató. XXIII 938. szám. 337. §• Hatvan korona értéket meg nem haladó gazdasági terménynek a mezőröl való ellopása a Btk. 337. §-ában megjelölt körülmény fennforgása esetében nem a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. t.-c. 93. §-ának a) pontja alá eső és csak a káros fél indítványára üldözhető mezőrendőri kihágásnak, hanem a Btk. 333. és 337. §-aiba ütköző lopás bűntettének a tényálladékát állapítja meg. ( J. E. 1909. október 12-én 6734 1909. sz.) 239. szám. 343. §. Másnak szolgálatában vagy fizetésében álló egyén által elkövetett lopás abban az esetben képez a szolgálatadó indítványára üldözendő bűncselekményt, ha a szolgálatadó az ellopott dolog tulajdonosa. (J. E. 1910. február i-én 730 B. 1910. sz.) 207. szám. 416. §. 4. p. Nem követ el büntetendő cselekményt az a hitelező, aki a csődkérvény beadásának a vagyonbukott részéről fizetésképtelensége tudatában történt, a Btk. 416. §-ának 4. pontja alá eső elmulasztását felhasználva, követelését a fizetésképtelen adós ellen biztosítja és annak vagyonára zálogjogot nyer. (J. E. 1908. május 6-án 3460 1908. sz.) 187. szám. 438. §. Valamely szolgálati kötelességnek a vasúti hivatalnok vagy szolga részéről történt olyan megszegése, mely által a vaspályavonaton, vagy annak közelében lévő személyek vagy árúk a vaspálya által való megsérülés vagy megrongálás veszélyének tétetnek ki, nem a Kbtk. m. §-ában körülírt testi épség elleni kihágásnak, hanem a Btk. 438. §-ában meghatározott közveszélyű cselekmény vétségének a tényálladékát állapítja meg. Ennek az utóbbi cselekménynek elbírálása a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1897: XXXIV. t.-c. 17. §-ának 4. pontja és 18. §-a értelmében a kir. törvényszék hatásköréhez tartozik. (J. E. 1907. május i-én 4290/1907. sz.)