Büntetőjogi határozatok tára. III. kötet (Budapest, 1908)

XXIV Rendszeres mutat'). 217. szám. 461. §. A tényleges szolgálatban álló katonatisztek közhivatalnokok s így a Btk. 461. §-ának tekintete alá esnek. (E. H. 1908. június 16-án 4636 1908. sz.) -216. szám. 470. §. 2. bek. A szolgabíró, midőn a gazda és cselédje között felmerült vitás kérdésben előtte lefolyt tárgyalás alapján határoz, bírói működést fejt ki ; a reá vonatkozóan ezen birói működésével kapcsolatban elkövetett megvesztegetés tehát a Btk. 470. §-ának második bekezdése alá esik. (E. H. 1908. május 26-án 4034/1908. sz.) 228. szám,. 473. §. Vádlottnak az a cselekménye, hogy rendőri szolgálatának gyakorlatában a sértettet tettleg bántalmazta s ez által rajta könnyű testi sértést okozott, a Btk. 473. §-ába ütköző hivatali hatalommal való visszaélés vétségének tényálladékát állapítja meg. (E. H. 1909. március 4-én 1637, B. 1909. sz.) 1879 :XL. t.-c. a magyar btintetőtörvénykönyv a kihágásokról. 23 J. szám. 46. §. Az 1874. évi XXXIV. t.-c. (ügyvédi rendtartás) némely intézkedéseinek módosításáról szóló 1887. évi XXVIII. t.-c. 3. §-ának az a rendelkezése, mely szerint «azon ügyvéd, aki a bírósághoz, vagy közigazgatási hatósághoz intézett beadványában sértő kifejezéseket használ, vagy abban a bírói és közigazgatási hatóságok közegeit sértő kifejezésekkel illeti, — amennyiben a sértés súlyosabb beszámítás alá nem esik, — az 1879. évi XL. t.-c. 46. §-a alkalmazásának kizárásával, fegyelmi vétség miatt illetékes fegyelmi bírósága által fenyítendő", — csak akkor alkalmazandó, ha az ügyvéd meghatalmazotti minőségben jár el ; de nem nyerhet alkalmazást abban az esetben, ha a sértő kiíejezéseket saját ügyére vonatkozó beadványban használta. (J. E. 1909. október 5-én 6585/1909. sz.)