Büntetőjogi határozatok tára. II. kötet (Budapest, 1907)

482. §. I2Ó. szám. 85 A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy egyedül magánvád alapján folytatott eljárásban a vádlott felmentése esetében az összes bűnügyi költségeket, beleértve a terhelt képviselőjének és a védőnek megfelelő díját és készkiadásait is, a magánvádló köteles megtéríteni. Megsértette tehát a törvényt a k.— i kir. törvényszék annyiban, amennyiben V. J. és V. J. főmagánvádlókat a bűnösnek nem talált V. F.-né szül. Cs. É. vádlott javára elsőbíróságilag megállapított bűnügyi költségek fizetésének kötelezettsége alól, hivatkozással a Bp. 482. §-ára felmentette. Jelen határozat a felekre nézve nem bír hatállyal. Indokok: A V. J. és V. J. g.—i lakosok feljelentésére V. F.-né szül. Cs. É. ugyanoda való lakosnő ellen a Btk. 261. §-a alá eső becsületsértés vétsége miatt megindított bűnvádi ügyben elsőfokúkig eljárt i.—i kir. járásbíróság 1906. évi február 27-én 1906. B. 33/3. sz. a. hozott ítéletével V. F.-né szül. Cs. É. vádlottat a vád és következményei alól felmentette s egyúttal V. J. és V. J. főmagánvádlókat 10 korona ügyvédi képviseleti és 1 K 60 fillér utánjárási költségnek vádlott részére leendő megfizetésére kötelezte. Főmagánvádlóknak a költségekben való marasztalás miatt közbevetett fellebbezésére a k.—i kir. törvényszék, mind másodfokú bíróság 1906. évi március hó 10-én 1783. sz. a. hozott jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének a költségekről rendelkező részét megváltoztatta és főmagánvádlókat a vádlott részére megállapított költségek fizetésének kötelezettsége alól felmentette. Ezt a rendelkezést a kir. törvényszék az ((ügyvédi képviseleti költséget)) illetően a Bp. 482. §-ára alapítja. A másodfokií ítélet elismeri ugyan, hogy egyedül magánvád alapján folytatott eljárásban a vádlott felmentése esetében a bűnügyi költségeket a Bp. 482. §-ának második bekezdése szerint a magánvádló köteles megtéríteni; valamint azt is, hogy a bűnügyi költségek közé a Bp. 479. §-a értelmében a terhelt képviselőjének és a védőnek megfelelő díja és készkiadásai is tartoznak ; főmagánvádlókat azonban a vád alól felmentett vádlott részére megállapított ((ügyvédi képviseleti költség)) megfizetésére még sem tartja marasztalhatóknak, mert a Bp. 482. §-ának első bekezdésében foglalt az a rendelkezés, mely szerint az állam-