Büntetőjogi határozatok tára. II. kötet (Budapest, 1907)
^4 I2Ó. szám. Ezzel az utóbbi rendelkezéssel a törvény megsértetett. A magánvádló ugyanis a Bp. 43. és 553. §-aiban részére biztosított jogkörből kifolyóan a fellebbviteli tárgyaláson személyesen vagy képviselője utján az őt megillető jogokat abban az esetben is gyakorolhatja, ha a tárgyalásra megjelenési kötelezettség nélkül idéztetett. Minthogy pedig K. J. magánvádló képviselője az 1904. évi július hó 25-én megtartott fellebbviteli tárgyaláson megjelenve, annál tényleg közreműködött; minthogy a bűnösnek kimondott vádlott a Bp. 480. £-a szerint a bűnügyi költségeket megtéríteni köteles ; s minthogy a bűnügyi költségekhez a Bp. 479. §-ának első bekezdéséhez képest a magánvádló képviselőjének megfelelő díja és készkiadásai is számítandók: nyilvánvaló mikép a k.~i kir. törvényszék a K. J. magánvádló képviselője által felszámított díjnak a bűnösöknek kimondott vádlottak terhére való megállapítását a fentebb jelzett indokból csak a törvény megsértésével tagadhatta meg. Mindezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és a törvénysértést megállapítani kellett. Annak kimondása, hogy a jelen határozat a felekre nézve nem bír hatállyal, a Bp. 442. §-ának utolsó bekezdésén alapul. 4^2. §. 126. szám. 1. és 2. bek. Egyedül magánvád alapján folytatott eljárásban a vádlott felmentése esetében az összes bűnügyi költségeket, beleértve a terhelt képviselőjének és a védőnek megfelelő díját és készkiadásait is, a magánvádló köteles megtéríteni. J. E. 1907. évi február hó 6-án 1166,1907. sz. Elnök: Bernáth Géza kúriai másodelnök. Előadó: dr. Szegheő Ignác kúriai bíró. Koronaügyészség: Dr. Baumgarten Izidor koronaügyészi helyettes. A kir. Kúria a becsületsértés vétsége miatt vádolt V. F.-né szül. Cs. É. ellen az i. — i kir. járásbíróság előtt folyamatba tett s ugyanott 1906. évi február hó 27-én 1906. B. 33/3. sz. a.^ a k.— i kir. törvényszék által pedig V. J. és V. J. főmagánvádlók fellebbezésére 1906. évi március hó 10-én 1783. sz. a. ítélettel elintézett bűnvádi perben a koronaügyésznek a iogegység érdekében használt perorvoslata folytán következő végzést hozott:
