Büntetőjogi határozatok tára. II. kötet (Budapest, 1907)

48 log. szám. nincs tudomása arról, hogy vádlott kocsijával szándékosan hajtott volna a lábára. A tanuk kihallgatása után az ügyészségi megbizott a Btk. 301. §-ában meghatározott súlyos testi sértés vétsége miatt emelt vádat elejtette és a fennforogni látszó, a Btk. 310. §-a alá eső, gondatlanság által okozott súlyos testi sértés vétségének elbírálása céljából az iratoknak a sz.—i kir. ügyészséghez leendő áttételét indítványozta, a sértett fél pedig a vád képviseletét átvette. A kir. járásbíróság vádlott cselekményében a Btk. 301. §-ában meghatározott súlyos testi sértés tényálladékának egyik lényeges alkatelemét, a szándékosságot megállapíthatónak nem találván, vádlottat az említett vétség vádja alul itéletileg felmentette, de egyúttal a kir. törvényszék hatásköréhez tartozó cselekmény jelenségeinek fennforgása miatt az iratoknak a sz. i"kir. ügyészséghez való áttételét rendelte el. Ezzel az eljárással a kir. járásbíróság megsértette a törvényt, nevezetesen a Bp.-nak az 542. \. szerint a járásbíróság előtti eljárásban is megfelelően alkalmazandó 324. és 325. §-aiban foglalt rendelkezéseket, melyek az ítéletnek a vádhoz való viszo nyát szabályozzák. A 325. első bekezdése szerint ugyanis a bíróság semmisség terhe alatt nem tehet Ítélete tárgyává oly tettet, mely miatt a vádló vádat nem emelt. A tett abban az alakulatban képezi az ítélet tárgyát, melyet az a vád alapjául szolgáló és a tárgyalás eredményéhez képest megállapított tények szerint nyert, a bíróság tehát ítéletében a vád tárgyává tett és megállapítottnak tekintett cselekmény fennforgása fölött dönt: a cselekménynek a vádló indítványában foglalt címe vagy minősítése azonban a bíróságot döntésében nem befolyásolhatja. (Bp. 325. §-ának második bekezdése.) Minthogy továbbá a bíróság ítéletében a Bp. 324. £-ának negyedik bekezdése értelmében a vádlottat felmenti a vád alul, vagy bűnösnek mondja ki, nyilvánvaló, mikép ugyanazon cselekmény miatt felmentésnek és egyúttal más bírósághoz való áttételnek helye nem lehet. A kir. járásbíróság tehát, midőn M. L. cselekményében a gondatlanság által okozott súlyos testi sértés vétségének jelen-