Büntetőjogi határozatok tára. II. kötet (Budapest, 1907)

i8go:XXL t.-c. 2. §. iyy. szám. 2i5 ban, amennyiben K. J., V. M. és M. M. ellen, akik, mint tartalékos katonák a behívási parancsnak nem engedelmeskedtek, a bűnvádi eljárást az 1889 : VI. t.-c. 44. $-a alá eső véderő elleni kihágás miatt megindította és fentebb idézett keletű és számú végzéseivel a nevezett terheltek tartózkodási helyének ismeretlen volta miatt megszűntette. Egyúttal pedig a 1.- i kir. járásbíróság által K. J.-t illetően 1905. évi január hó 13-án 1904 B. 842 3. sz. a., V. M.-t illetően 1904. évi december hó 31-én 1904. B. 843 3. sz. a. és M. M.-t illetően 1904. évi december hó 31-én 1904 B. 844 2. sz. a. hozott végzések megsemmisíttetnek és utasíttatik a kir. járásbírórág, hogy az ügyiratokat az illetékes katonai bíróságokhoz tegye át. Indokok: A 1.—i kir. járásbíróság K. J., V. M. és M. M. ellen a bűnvádi eljárást az ügyészségi megbízott indítványára az 1889 : VI. t.-c. 44. §-a alá eső véderő elleni kihágás miatt megindította és utóbb terheltek tartózkodási helyének ismeretlen volta miatt megszüntette, dacára annak, hogy a nevezettek terhére rótt az a tett, mely szerint terheltek, mint tartalékos katonák, vagyis, mint katonai esküvel kötelezett egyének, a behívási parancsnak nem engedelmeskedtek, nem az 1889: VI. t.-c. 44. §-ában körülírt és a polgári bíróság hatáskörébe utalt véderő elleni kihágásnak, hanem az 1890 : XXI. t.-c. 2. §-ába ütköző és annak 5. §-a szerint a katonai bíróság hatásköréhez tartozó vétségnek a tényálladékát állapítja meg. Ezeknélfogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és a törvénysértést megállapítani; egyúttal pedig a 1.—i kir. járásbíróság által hatáskörének túllépésével hozott megszüntető végzések megsemmisítésével az ügyeket az illetékes katonai bíróságokhoz utasítani kellett.