Büntetőjogi határozatok tára. II. kötet (Budapest, 1907)

i88 168. szám. 1874:XXXIV. t.-c. 1905. évi február hó 18-áig be volt jegyezve, mely napon a törlésre vonatkozó határozatot kézhez vette; hogy továbbá 1905. évi április hó 3-án a b.—i ügyvédi kamarához folyamodott ugyan az ügyvédek lajstromába való felvétel végett, ezzel a kérelmével azonban elutasíttatott; hogy tehát Sz. L. abban az időben, mikor K. K. érdekében a fentebb említett kérvényt beadta, az ügyvédek lajstromába sehol sem volt felvéve. Ennek dacára a b.—i kir. járásbíróság 1905. évi augusztus hó 29-én 1905. B. IX. 525/8. sz. a. hozott, az ügyészségi megbízott részéről bejelentett fellebbezésnek a kir. ügyész által lett visszavonása folytán jogerőssé vált ítéletével Sz. L. vádlottat a zúgirászat kihágása miatt ellene emelt vád alól a Bp. 326. §-ának 1. ponta alapján felmentette abból az indokból, mert nincs adat arra nézve, hogy vádlottra vonatkozóan az ügyvédkedés megszűntét előidéző, az ügyvédi rendtartás 34. §-ában felsorolt esetek valamelyike forogna fenn; mert továbbá vádlottnak a p.—i ügyvédi kamara lajstromából saját kérelmére történt törlése nem bír az ügyvédkedésről való önkéntes lemondás jelentőségével; s mert ezekhez képest vádlott a terhére rótt tett elkövetése idejében az ügyvédség gyakorlására jogosítottnak volt tekintendő. A kir. járásbíróság ítéletének ez az indokolása törvényt sértő. Maga az ügyvédi oklevél ugyanis annak tulajdonosát még nem jogosítja fel arra, hogy az ország bíróságainál és hatóságainál mint ügyvéd működhessék; ezt a jogosultságot az ügyvédi oklevél tulajdonosa az ügyvédi rendtartás 1. §-ában foglalt világos rendelkezés szerint csak akkor nyeri, ha valamelyik ügyvédi kamara által az ügyvédek lajstromába felvétetett; amiből következik, hogy ez a jogosultság az ügyvédek lajstromából az ügyvédi rendtartás 35. $-a értelmében történt törléssel ismét megszűnik ; nem tevén különbséget e részben az, hogy a törlést az ügyvédi rendtartás 34. §-ában felsorolt okok melyike idézte elő; valamint közömbös az is, hogy az ügyvédek lajstromából való kitörlés az illetőnek saját kérelmére, avagy más okból rendeltetett-e el? Minthogy tehát a feleknek bíróságok vagy hatóságok előtt ügyvédi minőségben való képviseletére csak az az ügyvéd jogosult, aki valamelyik ügyvédi kamara által az ügyvédek lajstromába felvétetett, ebből önként folyik, hogy az 1874 : XXXIV. t.-c.