Büntetőjogi határozatok tára. II. kötet (Budapest, 1907)

i6o 157- szám. 1848;XVIII. t.-c. 1902. évi április hó 19-én 2531 sz. a. hozott ítéletei hatályon kívül helyeztetnek és H. M. vádlott a vád és következményei alól felmentetik. Indokok: a sz.—i kir ügyésznek feljelentése folytán, mely szerint H. M. sz.—i könyvkereskedő a «M. A. nagy képes naptárai című naptár köteles példányát a nevezett kir. ügyészhez be nem küldötte, a bűnvádi eljárás H. M. ellen az 1848: XVIII. t.-c. 40. í^-a és 30. §-ának utolsó bekezdése alá eső sajtórendőri kihágás miatt a sz.—i kir. járásbíróság előtt megindíttatván, ez a járásbíróság 1902. évi március hó 12-én 1902. B. 239 3. sz. a. hozott ítéletével H. M. könyvkereskedőt, mint az említett naptár kiadótulajdonosát a jelzett kihágásért húsz (20) korona pénzbüntetésre ítélte el. Vádlottnak azt a védekezését, mely szerint a kérdéses naptár «T. és t.» sz.—i cég nyomdájában készült, és hogy a naptár köteles példányait vádlott tudomása szerint a nevezett nyomdabirtokos a kir. ügyészséghez mindig beküldötte, a kir. járásbíróság nem tartotta elfogadhatónak abból az okból, mert az ítélet indokolásában kifejtett álláspontjához képest a köteles példányok beszolgáltatásának elmulasztásáért a kiadó-tulajdonos felelős. A vádlott által felmentése végett fellebbezett ezt az ítéletet a sz.—i kir. törvényszék 1902. évi április hó 19-én 2531. sz. a. hozott ítéletével helybenhagyta azzal, hogy a kiszabott 20 korona pénzbüntetés behajthatlanság esetén egy (1) napi elzárásra változtatandó át. A vádlott részéről a másodfokú bíróság ítélete ellen közbevetett semmisségi panaszt a sz.—i kir. törvényszék visszautasította; a visszautasító végzés ellen vádlott által használt felfolyamodást pedig a kir. Kúria 1902. évi május hó 27-én 4264. sz. a. hozott végzésével elutasította, és H. M. vádlott a kiszabott 20 korona pénzbüntetést le is fizette. Mindkét alsófokú bíróság azzal, hogy H. M. könyvkereskedőt, mint a «M. A. nagy képes naptára)) című naptár kiadótulajdonosát a köteles példány beküldésének elmulasztása által elkövetett, az 1848: XVIII. t.-c. 40. §-a és 30. §-ának utolsó bekezdése alá eső sajtórendőri kihágásért büntette, megsértette a törvényt.