Büntetőjogi határozatok tára. I. kötet (Budapest, 1907)

1*5-261. §. Rendszeres mutató. XXXIII hatálybalépte után is helye van, a hamis tanuzás, helyesen : hamis eskü bűntettével vádolt egyén tehát nem menthető fel abból az indokból, hogy a községi bíráskodásra jogosított békebíró előtt letett eskü törvényellenes és érvénytelen. (J. E. 1903. május 27-én 4605 1903. sz.) 86. szám. 219., 221. §. A Btk. 219., 221. §-ai szerint a hamis eskü bűntettét, illetőleg vétségét csak az ügyre nézve lényeges valótlan körülménynek esküvel való megerősítése állapítja meg. (T. H. 20. sz. 1883. május 18.) 37. szám. 251. §. Kettős házasság esetében, ezen viszony fennállása alatt, az elévülés nem kezdetik meg ; ez tehát csakis az utóbbi házasság megszűntének napjával veszi kezdetét. (T. H. 55. sz. 1886. január 22.) SS. szám. 258. §. Rágalmazás nem követtethetik el, ha a Btk. 258. §-ában körülírt minőségű tény csupán két személy előtt állíttatott. (T. H. 32. sz. 1884. március 12.) M. szám. 260. §. A Btk. 270. §-ának 2. pontjában és a kir. Kúriának 1883. évi június hó 13-án hozott 22. számú teljes-ülési határozatában kifejezett az a szabály, mely szerint a bűnvádi eljárás közhivatalnok ellen hivatali kötelességeire vonatkozóan állított olyan tény miatt, mely valódisága esetében, bűnvádi vagy fegyelmi büntetést vonna maga után, hivatalból, de csak felhatalmazás folytán indítandó : akkor is alkalmazandó, ha közhivatalnok ellen elkövetett a Btk. 2Ó0. §-ában meghatározott rágalmazás esete forog fenn. (T. H. 85. sz. 1905. november 6.) 40. szám. 261. §. A Btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés tényálladékának egyik lényeges alkatelemét képező szándékosság a meggyalázó kifejezésnek tudatos használatában áll. Annak igazolása, hogy az állításnak célja jogos magánérdek Büntetőjogi Határozatok Tára. I. C