Büntetőjogi határozatok tára. I. kötet (Budapest, 1907)

36 7J. szám. Btk. az államfogházra elitéltekre is kiterjeszt, ezen akaratát vagy oly általános megjelöléssel fejezi ki, mely az illető szabálynak az utóbbiakra való kiterjedése iránt minden kételyt kizár, amint ezt például a feltételes szabadságra bocsátásra nézve a 48. §. második bekezdésének ezen kifejezése «vagy másnemű szabadságvesztés-büntetésre elitéltek)) — mutatja, vagy pedig amint az 54. §. második bekezdéséből kitűnik, a fogház mellett az államfogházat is különösen kiemeli; tekintve, hogy különösen az államfogháznak pénzbüntetésre való átváltoztathatlanságát a leghatározottabban indokolja azon nyomatékos körülmény, hogy a Btk. 53. §-a pénzbüntetés behajthatatlanságának esetéről rendelkezvén, második bekezdésében világosan kimoiídja: hogy a főbüntetésképen kiszabott pénzbüntetés behajthatlanságának esetére, e helyett «fogház» rendelendő; ami által egyenesen ki van zárva annak a törvény szerinti lehetősége : hogy a 92. §. alkalmazásával oly cselekmény miatt állapíttatott legyen főbüntetésül a pénzbüntetés, amelynek rendes büntetéséül államfogházat rendel a törvény; minthogy ez utóbbi esetben — a pénzbüntetés behajthatlansága következtében e helyett nem fogház, hanem államíogház — vagyis azon nemű szabadságvesztés-büntetés lenne alkalmazandó, amely helyett — az enyhítő körülmények nagy nyomatéka következtében — a pénzbüntetés rendeltetett: ezek által megerősítését nyeri azon szabály, hogy a fogház az államfogháztól megkülönböztetett büntetési nemet képezvén, az előbbire vonatkozó rendelkezések — a törvény különös intézkedése nélkül — az utóbbira ki nem terjeszthetők. De végre tekintve az államfogháznak, mint custodia honestanak a Btk. büntetési rendszerében kivételes nemű büntetésnek sajátos természetét; tekintve, hogy a Btk. tervezetéhez csatolt miniszteri indokok szerint is, a törvény csak különös fajait a büntetendő cselekményeknek, s csakis olyanokat engedi, illetőleg rendeli ezen büntetéssel büntetni, amelyeknek rugóját a magában véve erkölcsös érzületnek habár téves és veszélyes túlcsapongása képezi; tekintve, hogy ezen szempontnak a törvényhozás — a Btk. tervezetét előterjesztő kormánynál is erősebb kifejezést adott az által, hogy a törvényjavaslat 99. §-ának második bekezdését meg-