Büntetőjogi határozatok tára. I. kötet (Budapest, 1907)

ló. szám. 37 változtatva, a törvény 101. §-ának harmadik bekezdésében, bűnhalmazat esetében még akkor is kizárta az államfogház megállapíthatását, ha a másnemű szabadságvesztés-büntetéssel büntetendő cselekmény büntetésének tartama aránytalanul rövidebb, mint azon cselekmény büntetése, melyet a törvény államfogházzal rendel büntettetni; tekintve, hogy ekként világos felismerésre jutván a törvényhozás azon szempontja, mely szerint egyrészről a fennmegjelölt természetű cselekményeknek azon sajátos jellegét, a különös és kivételes büntetés által is külső kifejezésre juttatni akarván, ezen büntetési nemnek más bűntettekre vagy vétségekre rendelt büntetés és így pénzbüntetés által helyettesítését nem engedte meg; de másrészről épen ezen irányeszmének következetes keresztülvitele céljából kizárta a custodia honesta alkalmazhatását azon esetben, ha az erre nézve irányadó erkölcsiségi szempontot ugyanazon személy, más — habár enyhébb büntetés alá eső — bűntett vagy vétség elkövetése által megsértette: mindezek alapján kimondja a kir. Kúria büntető-tanácsainak teljes ülése, vonatkozással az 1497/1885. B. sz. a. felmerült elvi kérdésre : hogy a Btk. 92. £-a első bekezdésének második rendelkezése az államfogházra nem terjedvén ki, ezen büntetési nem helyett pénzbüntetés az ítéletben nem állapítható meg. 16. szám. 94. A vizsgálati fogságnak vádlott hibáján kívüli hosszú tartama egészben beszámítandó ; azonban e beszámítás alatt nem érthető az, hogy ugyanazon tartamú fegyház vagyt börtön mondassék kitöltöttnek, mint amelyet vádlott a vizsgálati fogságban, habár önhibáján kívül töltött. T. H. 4. sz. 1S82. évi február hó 6-án. Elnök : Mailáth György. Előadó : Dózsa Dániel. A Btk. 94. S-ának azon tétele, hogy a vizsgálati fogság a büntetésnek legfeljebb egyenlő idejét pótolhatja, úgy értelmezendő-e, hogy a vádlottra nézve bíróilag megállapított büntetésnek csak fél idő tartamáig lehet a vizsgálati fogságban kitöltött időt beszámítani ?