Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

76 misnek nyilvánította, nem következik, hogy a házasság a semmisé nyilvánítás által válik érvénytelenné, mert a bírói ítéletnek csak kijelentő, deklaratív hatálya van. Éppen ezért a szakasz első bekezdésének rendelkezése nem jelenti annak feltétlen kizárását, hogy akkor, ha egy másik per eldöntése a házasság érvényességének kérdésével van összefüggésben, az érdekeltek a házasság semmiségére már a semmisé nyilvánítás előtt is ne hivatkozhassanak. Ilyen esetben azonban a pert mindaddig, míg a bíróság a házasságot önálló semmiségi perben jogerősen érvénytelennek nem nyilvánította, fel kell függeszteni. Ilyenkor, ha a semmiségi pert még nem indították meg a felek, úgy annak megindítására az érdekelt felet záros határidő kitűzésével kell kötelezni.28 Ha azonban a házasság megszűnt, a semmiség összes jogkövetkezménye érvényesül, a semmiségre más perekben incidenter lehet hivatkozni s az érvényesség kérdésének mellékes tárgyalása s eldöntése is lehetséges.29 A szakasz második bekezdésében foglalt szabály nem érinti azoknak a harmadik személyeknek az érdekeit, akik a semmis házasságban élő házastársakkal a semmisé nyilvánítás előtt jóhiszeműen jogügyletekbe bocsátkoztak. Ha a semmis házasság vélt házasságnak minősül, úgy az érvényes házassághoz hasonló család- és vagyonjogi következményei maradnak a semmisé nyilvánítás után is (1. Ht. 72. és 133. §.). 47. §. Semmiségi per indítására jogosítva vannak: a házasfelek, a kir. ügyész és az, aki kimutatja, hogy a házasság semmiségétől valamely jogi érdeke függ. 28 L. Pp. 235. §. 29 „Azok a szempontok, melyeket a Ht. döntőknek tekintett arra nézve, hogy a házasság semmiségének mellékes tárgyalása a házasság fennállása alatt ne legyen megengedve, a házasság megszűnte után már nincsenek meg. A közérdek, mely azt követeli, hogy a házassági viszony ne álljon a felek szabad rendelkezése alatt, már szintén nincs meg. Ha a házasság ha lállal, bírói felbontással, vagy holttányilvánítás alapján kötött új házassággal megszűnt, azon kérdésnek, hogy semmis volt-e vagy sem, csak a házasság némely jogkövetkezménye szempontjából lehet jelentősége, ezeknek pedig teljesen eleget tesz a törvény azzal, hogy a házasság megszűnése után is megengedi a házasság érvényének vagy érvénytelenségének tárgyalását, de csak az attól függő jogok érvényesítésével kapcsolatban." „Azzal, hogy a semmiség incidentális megállapítása folytán eltérő és ellentmondó ítéletek keletkezhetnek, azért nincs veszély összekötve, mert a semmiség megállapítása kizárólag azon igény elbírálására van befolyással, amellyel kapcsolatban mellékesen érvényesíttetett." (Indokolás.)