Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

75 hozott és annak tisztázására utasította az alsóbíróságot, hogy a i érj a bontó ítélet hozatalakor melyik külföldi állam honosa volt.25 Ha ugyanis a férj olyan állam polgára volt, mely a magyar bíróság ítéletét hatályosnak ismeri el (Ht. 116. §.), úgy a Ht. 12. §-ban megállapított akadály nem gátolta a házasságkötést s a 45. §-ra alapított keresetnek nem lehet helyet adni. Ha azonban alperes olyan külföldi állam honosa volt, mely a magyar bíróság ítéletét nem ismeri el hatályosnak, úgy alperes házassága a korábbi házasságot felbontó ítélet ellenére fennállónak tekintendő s a keresetnek helyet kell adni.26 46. §. A semmis házasságot megszűnése előtt csak akkor lehet semmisnek tekinteni, ha semmiségi perben annak lett nyilvánítva.27 A semmis házasságot megszűnése, vagy semmissé nyilvánítása után, úgy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna. Abból, hogy a semmis házasság megszűnése előtt csak akkor tekinthető semmisnek, ha semmiségi perben a bíróság sem25 5750/1933. 26 Hogy mely külföldi államok polgárainak házassági ügyében járhat el a magyar bíróság, 1. a 116. §. kapcsán. 27 „A jogügyletek semmiségének fogalmából az következnék, hogy a semmis házasságot eltérő rendelkezés hiányában, tekintet nélkül arra, hogy tényleg fennáll-e vagy megszűnt, úgy kellene megítélni, mintha meg sem köttetett volna. Ebből nemcsak az folyna, hogy a házastársaknak jogukban állana a semmisnek vélt házasságot bírói ítélet nélkül szabadon megszüntetni, hanem az is, hogy mindenki, akinek a házasság érvénytelenségétől valami jogi érdeke függ, a házasság semmiségére is hivatkozhatnék s a bíró c felett mellékesen minden esetben határozhatna. Ez az álláspont azonban nem felelne meg sem a házassági viszony természetének, sem a jogrend kö vetelményeinek. A házassági viszonyhoz sok nagyfontosságú érdek fűződik, ezért nem állhat a felek szabad rendelkezése alatt. Éppen ezért még semmis házasságban élő feleknek sem lehet megengedni, hogy a házassági viszonyt tetszés szerint felbonthassák, mielőtt a házasság semmisége bíróilag megállapíttatott volna. Ehhez járul még, hogy a házasság semmiségének, mint mellékkérdésnek tárgyalása és eldöntése nem zárnák ki az ellentmondó ítéletek keletkezését, amiből kiegyenlíthetetlen bonyodalmak származnának. Ezek a szempontok feltétlenül megkívánják, hogy a fennálló házasságot csak akkor lehessen semmisnek tekinteni, ha érvénytelensége önálló semmiségi perben mindenkivel szemben hatályos bírói ítélettel megállapíttatott s addig egy más perben a házasság érvénye felett mellékesen tárgyalást folytatni és határozni ne legyen megengedve.'* (Indokolás.) Az Indokolás álláspontjával congruens a Pp. 235. §-a, mely a polgári per szóbeli tárgyalásának felfüggesztési kötelezettségét mondja ki nemcsak akkor, ha mindenkivel szemben hatályos semmiségi per folyik, hanem akkor is, ha az ilyen per csak megindítható.