Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

6C' akik az érvénytelen4 házasságban élő házastársakkal az érvénytelenné nyilvánítás előtt jogügyletekbe bocsátkoztak, az érvényes házasság joghatályával bír (133. §.); 2. állandó házassági akadály (egyenesági sógorság) származhatik belőle, mely az érvénytelenítés után is fennmarad; 3. vélt házasság is lehet. IV. Az érvénytelenség megállapításának joghatályai aszerint különbözők, hogy a házasság vélt házasságnak minősül-e vagy sem. Ha az érvénytelen házasság nem vélt házasság (a vélt házasság jogkövetkezményeit lásd a 72. §. kapcsán), azaz egyik fél sem volt a házasságkötéskor jóhiszemű (a házassági bontóakadályról, stb. tudott) az érvénytelenítés joghatályai a következők: a felek úgy tekintendők, mintha nem is lettek volna házastársak. A házassági viszonyból származó személyi és vagyoni jogok és kötelességek megszűnnek: a nő nem viselheti férje nevét, nincs együttlakási-, tartási kötelesség, megszűnik a házassági kapcsolaton alapuló öröklési igény, hatályukat vesztik a házassági szerződések. A házassági kötelék létesítéséből egyik felet sem illeti meg a másikkal szemben kártérítési igény, a sógorsági viszony megszűnik.5 Az érvénytelenítés a korábbi fennálló házasság bontóakadályát megszünteti.0 Az érvénytelennek nyilvánított házasságból született gyermekek törvénytelenek. 41. §. Semmis a házasság, ha megkötése polgári tisztviselő előtt, de: a) annak nem a saját kerületében; vagy b) a 39. §. első bekezdésében foglalt egyéb rendelkezések bármelyikének ellenére történt.7 4 „Érvénytelen házasság" e rendelkezés szempontjából: a semmis és megtámadható házasság. 5 Az egyenesági sógorság bontó akadálya azonban fennmarad, aminek következtében az érvénytelenítés után sem léphet házasságra az egyik fél a másik egyeneságbeli vérrokonával. 6 Ennek következtében a semmis házasságban élt felek, ha a fennforgó házassági akadályt utóbb elhárítják, újból köthetnek házasságot, akár egymással, akár másokkal, ennek azonban nincs a korábbi házasságkötésre visszaható következménye. 7 Az az alaki hiba, hogy a házasságkötés nem polgári tisztviselő előtt történt, azért nem szerepel a 41. §-ban, mert a nem polgári tisztviselő előtt tett házasságkötési kijelentés semmi vonatkozásban sem szül házasságot (nemlétező házasság, 30. §. 2. bek.).