Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

68 házasságnak még a látszatát sem kelti, addig a semmis házasság még akkor is a házasság látszatával jár — a polgári tisztviselő eljárása, mint államhatósági ténykedés folytán —, ha a semmiséget szülő legsúlyosabb tényálláshibákkal kell számolni. Ebből foly, hogy míg a nemlétező házasság nemlétezését, a köztörvényi semmis jogügylet semmiségével azonosan, bármely perben, bármely bíróság, akár hivatalból is előkérdésként szabadon megállapíthatja;3 addig a semmis házasságot — bár önmagától, bírói megállapítás nélkül is semmis — a 46. §. 1. bek. szerint megszűnése előtt csak akkor lehet semmisnek tekinteni, ha a bíróság semmiségi perben semmisnek nyilvánította. A házasság semmiségét a házasság megszűnése, vagy semmisé nyilvánítása előtt az ítélet indokai között, incidentaliter perbeli előkérdésként tehát nem lehet eldönteni, hanem, ha a kérdés a per szempontjából lényeges, a bíróság a per szóbeli tárgyalását a semmiségi per eldőltéig nemcsak akkor köteles felfüggeszteni, ha ,,contra omnes" hatályú per már folyamatban van, hanem akkor is, ha ilyen hatályú per még megindítható (azaz, míg a házasság meg nem szűnt, Ht. 49. §.). Ilyenkor a bíróság a felek valamelyikét a per szóbeli tárgyalásának felfüggesztése mellett a semmiségi per megindítására utasítja. Maga tehát nem döntheti el a házasság semmiségét, — legfeljebb szabadon mérlegeli annak következményét, hogy a perindításra kötelezett fél a Pp. 235. §. 2. bekezdése szerinti perreutasítás folytán a pert nem indította meg. A semmis házasság e védelme lényegében nem egyéb, mini pusztán perjogi védelem, mely csak a házasság fennállása alatt védi a semmis házasságot, azzal, hogy a semmiség kérdését csak az erre rendelt performában: a semmiségi perben engedi eldönteni. E védelem azonban a házasság megszűnésével megszűnik, mert a semmis házasságot megszűnése, vagy semmisé nyilvánítása után úgy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna. Ehhezképest a Ht. 71. §-ának arra a rendelkezésére figyelemmel, hogy — akár a köztörvényi semmis ügyletnél — a házasság megszűnése után bárki érvényesítheti a házasság érvénytelenségétől függő jogait, — a házasság megszűnésétől a kérdés incidentalis eldöntésének, illetve a csak „inter partes" ható megállapítási pernek is helye van. Míg a nemlétező házasság semmi vonatkozásban nem tekinthető házasságnak, tehát joghatásai nincsenek, addig a semmis házasság: 1. azon jóhiszemű harmadik személyek előnyére, 3 Kivétel a Pp. 235. §-a.