Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

62 erejénél fogva semmi vonatkozásban sem tekinthető házasságnak, s ezen a törvény 123. §-nak utolsó bekezdése sem változtál, mert az ott körülírt esetben csak az eljáró lelkész részére van büntetlenség biztosítva, de az egyházi összeadás házasságkötés joghatályával fel nem ruháztatik. 64.819. I. M. 1899.; Bm. 1899. dec. 16-án, 131.726. sz.: Felmerült az a kérdés, vájjon a házasuló felek lakóhelye szerint nem illetékes, de az 1894.XXXI. t.-c. 36. §-ának alkalmazása mellett kötött házasságnál a saját kerületében közreműködött anyakönyvvezető illetékesnek tekinthető-e. A kir. igazságügyminiszter véleményét a következőkben nyilvánította: Eltekintve a Ht. 36. §-ának alkalmazásától, jelen esetben az eljárt anyakönyvvezető a Ht. 32. §-a értelmében a házasságkötésnél való közreműködésre nem volt illetékes, mert a házasságkötés idejében a házasuló felek egyikének sem volt rendes lakhelye az eljárt anyakönyvvezető kerületében; hatáskörrel azonban bírt, mert a Ht. 31. §-ának első bekezdése értelmében a szóbanforgó házasságkötésnél saját kerületében működött közre. A Ht. a hatáskör és az illetékesség kérdését következményeiben is élesen megkülönbözteti, mert míg a hatáskör hiányában kötött házasság a Al. §. a) pontja értelmében semmis, vagy a következő §-ok értelmében a házasság érvénye legalább is kétessé válhatik s az eljáró anyakönyvvezetőre és felekre nézve esetleg a 121. §-ban körülírt következményekkel jár: addig az illetékesség hiányában történt közreműködés a házasság érvényét nem érinti, hanem az illetékesség csupán oly törvényes rendszabályt képez, melynek megsértése az eljáró anyakönyvvezetőre nézve esetleg a Ht. 122. §-ában meghatározott következményeket vonhatja maga után. A Ht. 36. §-ának alkalmazása mellett kötött házasság szempontjából azonban az illetékesség még az említett rendszabály jellegével sem bír, mert midőn a 36. §. a polgári tisztviselő megjelölésével csupán a törvény 31. §-ára hivatkozik, ebből nyilvánvaló, hogy a törvény 36. §-a az in articulo mortis kötött házasságok esetében csak a hatáskörre, de nem egyszersmind az illetékességre vonatkozó szabályok megtartását teszi kötelezővé. Ezek szerint a szóban forgó esetben az eljárt anyakönyvvezető a házasság megkötésére — mert a házasságkötésnél saját kerületében működött közre — hatáskörrel bírván: e házasság — amint annak megkötését az anyakönyv tanúsítja — föltétlenül érvényes, az a körülmény pedig, hogy az anyakönyvvezető illetékes nem volt, a házasság érvényére nézve közömbös, sőt a Ht. 36. §-ánál fogva a Ht. 122. §-ának alkalmazását is kizárja. Az anyakönyvvezető halálos beteggel szemben sem teheti túl magát a netalán fennforgó házassági akadályokon, ha azok